A látószerv változásai az általános betegségekben, Miért kezdett homályosan látni a bal szem?

Hitek és tévhitek a látásról Ter­mé­sze­tes és mes­ter­sé­ges kör­nye­ze­tünk szün­te­le­nül szám­ta­lan in­for­má­ció­val bom­báz min­ket, s eze­ket fel­dol­goz­va, int­egrál­va ké­pes szer­ve­ze­tünk a meg­fe­le­lő élet­ta­ni vá­la­szok­ra, ma­gya­rul a fenn­ma­ra­dás­ra. A kül­vi­lág­ból ér­ke­ző in­for­má­ci­ók szá­za­lé­kát pe­dig egy hal­lat­la­nul bo­nyo­lul­tan, fi­no­man dol­go­zó, szu­pe­rér­zé­keny szerv­pá­runk út­ján fog­juk fel — a két sze­münk­kel.

Ter­mé­sze­te­sen az sem volt vé­let­len, hogy az ókor­ban, a kö­zép­kor­ban ha va­la­kit ural­ko­dás­ra al­kal­mat­lan­ná akar­tak ten­ni, azt meg­va­kít­tat­ták.

Az ősi kí­nai or­vo­si fel­fo­gás­ban min­den szerv­nek, il­let­ve funk­ció­kör­nek sa­ját lel­ke van, va­gyis egyes lel­ki­ál­la­po­tok, pszi­chés be­fo­lyá­sok meg­ha­tá­ro­zott szer­vek­re fej­te­nek ki po­zi­tív vagy ne­ga­tív ha­tást Sze­münk be­teg­sé­ge­i­nek meg­ér­té­sé­hez, va­la­mint mű­kö­dő­ké­pes­sé­gé­nek meg­őr­zé­sé­hez mi­ni­má­li­san is­mer­nünk kell a lá­tó­szerv szer­ke­ze­ti és — a ho­lisz­ti­kai or­vos­lás szem­szö­gé­ből en­nél is fon­to­sabb — ener­ge­ti­kai ana­tó­miá­ját.

A szem kö­ze­pén le­ge­lől ta­lál­juk a szem­go­lyót kör­be­ve­vő, át­lát­szó sza­ru­hár­tyát scle­raamely elő­ször tö­ri meg a fényt. A scle­rá­ból in­dul ki a szem­fe­hér­jét adó, s a szem­hé­ja­kat be­lül­ről ki­bé­le­lő kö­tő­hár­tya a látószerv változásai az általános betegségekben co­ni­unc­ti­va.

norbekov könyv jövőkép letöltése

Schlemm-csa­tor­nács­ká­kon ke­resz­tül ürül ki a scle­ra kö­rü­li kis vé­nák­ba. Ha ezek el­tö­mőd­nek, a szem­nyo­más meg­nö­vek­szik a nor­má­lis ér­ték hi­gany­mil­li­mé­ter és ez va­la­mennyi szem­szö­vet, de el­ső­sor­ban a lá­tó­i­deg ká­ro­so­dá­sát idé­zi elő.

Ez az egyik oka a zöld há­lyog vagy glau­co­ma lét­re­jöt­té­nek.

Ezek a té­nyek már ön­ma­guk­ban is in­do­kol­ják, hogy a szem meg­be­te­ge­dé­se­it min­dig szé­les ho­ri­zon­tú, ener­ge­ti­kai a látószerv változásai az általános betegségekben vizs­gál­juk. Vissza­tér­ve az ana­tó­miá­hoz, azt lát­juk, hogy az elül­ső és a hát­só szem­csar­no­kot a szi­vár­vány­hár­tya az írisz vá­laszt­ja a látószerv változásai az általános betegségekben egy­más­tól. Az az írisz, amely­nek szí­ne­vál­to­zá­sai­ból, kis he­ge­se­dé­se­i­nek ér­té­ke­lé­sé­ből meg­fe­le­lő ta­pasz­ta­lat­tal rá­lát­ha­tunk tes­tünk va­la­mennyi ré­szé­nek, szer­vé­nek ba­jai­ra.

A szi­vár­vány­hár­tya kö­ze­pén el­he­lyez­ke­dő lyuk a szem bo­ga­ra, a pu­pil­la, ame­lyen ke­resz­tül a kül­vi­lág fé­nye a szem­len­csé­re, majd an­nak fény­tör­ése után a re­ce­hár­tyá­ra, a re­ti­ná­ra esik Az írisz sza­bá­lyoz­za a be­eső fény mennyi­sé­gét, a szem­len­csét fel­füg­gesz­tő ci­lia­ris iz­mok pe­dig a szem­len­cse dom­bo­rú­sá­gát, va­gyis a tárgytá­vol­ság­tól füg­gő fó­ku­szá­lást.

A fó­ku­szált fény a re­ce­hár­tyán lé­vő, 2 mm-es sár­ga­folt kö­ze­pén, az ún. Et­től kb. Ezek elvál­to­zá­sait vizs­gál­ják szem­tü­kör­rel ma­gas vér­nyo­más, cu­kor­be­teg­ség, egyéb anyag­cse­re-be­teg­sé­gek, va­la­mint emel­ke­dett szem­nyo­más ese­tén is.

A re­ce­hár­tya a köz­pon­ti ideg­rend­szer sze­münk­be he­lye­zett kö­ve­te, ugya­nis itt ala­kul­nak át a fé­nyim­pul­zu­sok ide­gi in­ge­rü­let­té. A re­ti­na pig­men­tré­te­ge meg­szű­ri az erős fényt, míg a pál­ci­kák és csa­pok ré­te­ge az im­pul­zu­sok fel­dol­go­zá­sát vég­zi a re­ti­ná­nak egyéb­ként tíz ré­te­gét kü­lö­ní­tik el lehetséges nagy myopia esetén szülni? ana­tó­mu­sok.

A pál­ci­kák 60 mi­kron hosszú és 1,5 mi­kron szé­les sej­tek, a csa­pok rö­vi­deb­bek és vas­ta­gab­bak. Mind­ket­tőn kül- és bel­ta­got kü­lön­böz­tet­nek meg.

A pál­ci­kák kül­tag­ja tar­tal­maz­za az ún. Ez az a ve­gyü­let, amely­nek a fe­lé­pí­té­sé­hez A-vi­ta­min szük­sé­ges, és amely le­he­tő­vé te­szi a szem sö­tét­hez va­ló al­kal­maz­ko­dá­sát. A sár­ga folt csak csa­po­kat tar­tal­maz, mi­vel ezek biz­to­sít­ják az em­ber számá­ra fon­to­sabb nap­pa­li lá­tást és a szín­lá­tást, míg a pál­ci­kák a fél­ho­mály­ban va­ló tá­jé­ko­zó­dás funk­ció­ját se­gí­tik elő.

A pál­ci­kák elö­re­ge­dé­se, mű­kö­dé­sza­va­ra ve­zet a far­kas­vak­ság­hoz, a szür­kü­le­ti gyen­ge­lá­tás­hoz. A sár­ga­fol­ton kí­vül a pál­ci­kák van­nak több­ség­ben arány­banígy mint­egy mil­lió pál­ci­kánk és 6 mil­lió csa­punk szol­gál min­ket éj­jel-nap­pal. A bag­lyok­nál ez for­dít­va van, ná­luk a pál­ci­kák van­nak töb­ben az éles­lá­tás he­lyén, így szá­mu­k­ra a mi nap­pa­lunk a fél­ho­mály.

A szá­lacs­kák anyag­cse­re­za­va­rok, szem­nyo­más-nö­ve­ke­dés vagy gyul­la­dás ha­tá­sá­ra ma­gas vér­nyo­má­sos be­te­gek­ben meg­vál­toz­tat­hat­ják össze­té­te­lü­ket, fe­hér­jé­ik ki­csa­pód­hat­nak. A szem tar­to­zé­kai még a szem­hé­jak és a szem­pil­lák, ame­lyek­nek gyul­la­dá­sai, va­la­mint kü­lö­nös, né­ha el­gennye­dő szö­vet­sza­po­ru­la­tai, az ár­pa, a jég­ár­pa és pél­dá­ul számítógépes gyakorlatok a látás javítására rá­ter­je­dő öv­sö­mör a ter­mé­sze­tes gyógy­mó­dok­kal nagy­sze­rű­en be­fo­lyá­sol­ha­tó­ak.

A szem moz­gá­sait a leg­vál­to­za­to­sabb irá­nyok­ba hat pár szem­moz­ga­tó izom te­szi le­he­tő­vé. Ezek mű­kö­dé­si za­va­ra nem csak a kan­csal­ság elő­i­dé­zé­sé­ben ját­szik sze­re­pet, ha­nem az egész lá­tó­szerv ke­rin­gé­sé­nek op­ti­ma­li­zá­lá­sá­ban a látószerv változásai az általános betegségekben, így rend­sze­res tor­náz­ta­tá­suk elen­ged­he­tet­len fel­té­te­le a szem fia­ta­lon ma­ra­dá­sá­nak. A szem fe­lé­pí­té­se és a lá­tás me­cha­niz­mu­sa A szem a lé­lek tük­re — tart­ja a ma­gyar köz­mon­dás.

A tá­vol-ke­le­ti or­vos­lás ta­ní­tá­sa sze­rint szin­tén a lel­kek csá­szá­rá­nak, a szív­lé­lek­nek, va­gyis a Sen­nek az ál­la­po­ta tü­krö­ző­dik vissza a szem­ben. Az ősi kí­nai or­vo­si fel­fo­gás­ban ugya­nis min­den szerv­nek, il­let­ve funk­ció­kör­nek sa­ját lel­ke van, a látószerv változásai az általános betegségekben egyes lel­ki ál­la­po­tok, pszi­chés be­fo­lyá­sok meg­ha­tá­ro­zott szer­vek­re fej­te­nek ki po­zi­tív vagy ne­ga­tív ha­tást.

For­dít­va is igaz, hogy a szer­vek meg­be­te­ge­dé­sei meg­ha­tá­ro­zott lel­ki-ér­zel­mi ál­la­po­tok ki­ala­ku­lá­sá­hoz ve­zet­het­nek.

A ki­fe­je­zés­te­len, az esze­lős vagy sze­rel­mes te­kin­tet a látószerv változásai az általános betegségekben a Szív­lé­lek ener­gia­szint­jét hi­va­tott a kül­vi­lág tu­do­má­sá­ra hoz­ni.

A lá­tás szer­ve azon­ban a test min­den ré­szé­vel ener­ge­ti­kai kap­cso­lat­ban áll. Ha a máj ki­egyen­sú­lyo­zott, a szem ké­pes meg­kü­lön­böz­tet­ni az öt színt. Pél­dá­ul ha a máj jin­je elég­te­len, a sze­mek za­va­ro­sak, a né­zés tom­pa. Ha a máj vé­re elég­te­len, a kö­tő­hár­tya hal­vány, vér­te­len, a lá­tás ho­má­lyos, szür­kü­le­ti vak­ság ala­kul ki.

Ha a májme­ri­di­án­ba szél és hő­ség ha­tol, vö­rö­sek, gyul­lad­tak, duz­zad­tak, fáj­dal­ma­sak le­het­nek a sze­mek. Ha a máj jang­ja száll fel túl­zot­tan a sze­mek­be, szé­dü­lés, szem­ká­prá­zás lép­het a látószerv változásai az általános betegségekben, a hő­ség-ned­ves­ség sár­ga kö­tő­hár­tyák­ban mu­tat­koz­hat meg stb. A több évez­re­des ta­pasz­ta­lat meg­mu­tat­ta, hogy a máj meg­ér­té­sé­nek kul­csa, fő di­ag­nosz­ti­kai he­lye a sze­münk. Ér­vé­nyes ez azért is, mert a máj az iz­mok és inak fő funk­cio­ná­riu­sa is, a látószerv változásai az általános betegségekben a szem moz­ga­tó­iz­mai­nak és a szem­len­csét fel­füg­gesz­tő ci­liá­ris iz­mok­nak is irá­nyí­tó­ja.

A lá­tás szer­ve azon­ban a kí­nai or­vos­lás­ban min­den test­ré­szünk­kel di­ag­nosz­ti­kai je­len­tő­sé­gű vi­szonyt is tart fenn.

Betegségek A-Z

A szem­sar­kok sza­ru­hár­tyá­ja és kö­tő­hár­tyá­ja el­ső­sor­ban a szív, il­let­ve a tűz elem, a kö­tő­hár­tya egyéb te­rü­le­tei a tü­dő, il­let­ve a fém elem, a szi­vár­vány­hár­tya a máj, il­let­ve a fa elem, a pu­pil­la és a len­cse a ve­se, il­let­ve a víz elem, míg a szem­hé­jak el­ső­sor­ban a lép, il­let­ve a föld elem ener­ge­ti­kai ál­la­po­tá­ról ad­nak fel­vi­lá­go­sí­tást. A fen­ti­ek­nek meg­fe­le­lő­en pél­dá­ul a leg­alap­ve­tőbb funk­ció­kör, a ve­se ener­gia­szint­jé­nek elég­te­len­sé­ge ve­zet a szür­ke há­lyog ki­ala­ku­lá­sá­hoz, a szem­len­cse de­for­mi­tá­sai­hoz, de a szem­hé­ja­kon ész­lel­he­tő fe­ke­tés-sö­tét­bar­na el­szí­ne­ző­dés­hez is.

A szem­di­ag­nó­zis­sal kap­cso­la­to­san kü­lön is ér­de­mes meg­em­lí­te­nünk az egyik hi­va­ta­los kí­nai tan­könyv köz­lé­sét, ame­lyet több mint ezer eset kap­csán fi­gyel­tek meg.

A scle­rán gyors­di­ag­nó­zist le­het fe­lál­lí­ta­ni a bel­ső sé­rü­lé­sek mi­ként­jét il­le­tő­en is. Pél­dá­ul a mell­ka­si vé­röm­le­nyek olyan gom­bos­tű­fej­nyi bar­nás-fe­ke­tés pon­tok for­má­já­ban jel­zik a bel­ső sé­rü­lést, ame­lyek ké­sőbb ké­kes, bí­bor­vö­rös vagy vö­rös erecs­kék for­má­ját ve­szik fel.

Még a sé­rü­lés el­he­lyez­ke­dé­se is le­ol­vas­ha­tó a scle­rá­ról: ha a vé­röm­leny a hát­hoz van kö­ze­lebb, ak­kor a szem fel­ső fe­lé­ben, ha pe­dig a mell­kas elül­ső ré­szé­hez, ak­kor az al­só szem­fél­ben fi­gyel­he­tők a látószerv változásai az általános betegségekben az em­lí­tett je­len­sé­gek!

Ter­mé­sze­te­sen min­dan­nyi­un­kat az ér­de­kel le­gin­kább, mi­ként va­gyunk ké­pe­sek se­gí­te­ni sze­münk és a hoz­zá kap­cso­ló­dó ké­ple­tek egész­sé­gét a funk­ció­har­mo­ni­zá­ló ter­mé­sze­tes gyógy­mó­dok­kal?

Min­de­ne­ke­lőtt azt kell tu­da­to­sí­ta­nunk, hogy az al­ter­na­tív el­já­rá­sok, az élet­mód-vál­toz­ta­tás ezek­ben a kór­ké­pek­ben is el­ső­sor­ban a meg­elő­zést szol­gál­ják, de a gyó­gyí­tás­ban is ro­ha­mo­san nö­vek­szik sze­re­pük. Kan­csal­ság stra­biz­mus A két szem ten­ge­lyé­nek kü­lön­bö­ző­sé­ge le­het ve­le­szü­le­tett vagy ideg­rend­sze­ri be­teg­sé­gek, mér­ge­zé­sek kö­vet­kez­té­ben lét­re­jö­vő.

A kan­csal­ság le­het be­fe­lé, ki­fe­lé, vagy föl- il­let­ve le­fe­lé irá­nyu­ló, a sé­rült funk­ció­jú sze­mi­zom­tól füg­gő­en. Ha nem bé­nu­lá­sos ere­de­tű kan­csal­ság­ról van szó, ak­kor a szem­ten­ge­lyek pár­hu­za­mos­tól va­ló el­té­ré­se a szem­moz­gá­sok so­rán nem vál­to­zik. A kan­csal­ság mö­gött per­sze nem csak a sze­miz­mok za­va­ra le­het, ha­nem sú­lyos szem- vagy ideg­rend­sze­ri be­teg­ség is. Kan­csal­ság­hoz ve­zet­het pél­dá­ul, ha sú­lyos fény­tör­ési hi­ba áll fenn, vagy ha a szem smink rövidlátáshoz más ok­ból a látószerv változásai az általános betegségekben hasz­nál­ja az egyik sze­mét.

Ha a kan­csal­ság csak időn­ként lép fel, ak­kor is a cse­cse­mőt hó­na­pos ko­rá­ig sze­mész­nek meg kell vizs­gál­nia, ha pe­dig a kan­csal­ság ál­lan­dó, ak­kor ko­ráb­ban.

• A látószerv változásai a test általános betegségeiben
• A látószerv változása a belső szervek betegségeiben
• Myopia szövődményei
• Foglalkozási ártalom
• BPPV-vertigo - Neurológiai Központ
• Hol jobb egy született baba szürkehályog kezelése Több szervrendszert érintő károsodás esetén az együttes értékelés szabályait az 1.

Az ún. A ha­gyo­má­nyos kí­nai mód­sze­re­ket a le­gin­kább a há­rom és négy év kö­zöt­ti gyer­me­kek ré­szé­re ajánl­ják, mert ké­sőb­bi kor­ban már ne­héz a kor­rek­ció. A ho­me­o­pá­ti­ás sze­rek kö­zül a kö­vet­ke­zők se­gít­he­tik elő a ja­vu­lást: az Alu­mi­na fő­leg agy­hár­tya-gyul­la­dás, egyéb ide­gi meg­be­te­ge­dé­sek után, ami­kor szem­szá­raz­ság, ál­ta­lá­nos nyál­ka­hár­tya-szá­raz­ság, fe­szü­lő arc­bőr, hi­deg­re rossz­ab­bo­dó, friss le­ve­gő­re ja­vu­ló tü­ne­tek áll­nak fennva­la­mint meg­fe­le­lő egyéb tü­ne­tek ese­tén a Co­locynthis, a Nat­ri­um mu­ria­ti­cum, a Pe­tro­le­um, a Pla­ti­na, a Se­ne­ga vagy a Stra­mo­ni­um.

Csök­kent lá­tás­éles­ség amb­lyo­pia Ez a cse­cse­mő­ko­ri kó­ros ké­pal­ko­tás kö­vet­kez­mé­nye, ami­kor — pél­dá­ul kan­csal­ság, fény­tör­ési hi­ba, ve­le­szü­le­tett szür­ke há­lyog, vagy az egyik szem fej­lő­dé­sé­nek el­ma­ra­dá­sa okán — a lá­tó­ké­reg el­nyom­ja a nem ép szem­ből ér­ke­ző in­for­má­ció­kat, hogy el­ke­rül­je a ket­tős lá­tást és a lá­tá­sza­vart. A ke­ze­lés fő ele­mei itt is az ép szem le­ta­ka­rá­sa, aku­presszú­rás, lé­zer­punk­tú­rás ke­ze­lé­sek, rend­sze­res szem­tor­nák, va­la­mint szem­bo­ro­ga­tás zöld te­ával, vagy ró­zsa­víz­ben áz­ta­tott friss ubor­ka­sze­le­tek­kel.

Amennyi­ben se­bé­szi be­avat­ko­zás szük­sé­ges, an­nak esé­lye­it is a látószerv változásai az általános betegségekben ja­vít­ják a fen­ti el­já­rá­sok.

A látószerv foglalkozási bántalmai

Fény­tör­ési ren­del­le­nes­sé­gek re­frak­ci­ós hi­bák Nor­mál eset­ben a sza­ru­hár­tyán és a len­csén meg­tö­rő fény­su­ga­rak a re­ce­hár­tya ér­zé­ke­lő ré­szé­ben, a sár­ga­folt­ban egye­sül­nek.

Ez az em­me­tro­pia. Amennyi­ben a szem ten­ge­lye túl hosszú, vagy a szem fény­tö­rő ere­je a kel­le­té­nél na­gyobb, ak­kor a be­eső fény­su­ga­rak a re­ti­na előtt al­kot­nak ké­pet. Ilyen­kor a kö­ze­li tár­gya­kat tisz­tán, a tá­vo­lia­kat el­mo­só­dot­tan lát­ják az érin­tet­tek ez a myo­pia, a kö­zel­lá­tás, a rö­vid­lá­tás. Ami­kor a szem ten­ge­lye túl rö­vid, vagy a szem tör­őere­je gyen­ge, a fény­su­ga­rak a re­ti­na mö­gött egye­sül­né­nek kép­pé, így a kö­ze­li tár­gyak lát­sza­nak el­mo­só­dot­tan.

Ez a hyper­me­tro­pia, a túl­lá­tás vagy tá­vol­lá­tás, ami­nek öreg­kor­ban elő­for­du­ló for­má­ját presbyo­piá­nak hív­ják. Az idős­ko­ri túl­lá­tás oka az, hogy a len­cse már serdü­lő kor­tól kezdve fo­ko­za­to­san ve­szít ru­gal­mas­sá­gá­ból, a len­csét al­kal­maz­ko­dás­ra bí­ró ci­liá­ris iz­mok pe­dig ere­jük­ből, így a szem­len­cse a látószerv változásai az általános betegségekben ké­pes al­kal­maz­kod­ni a tá­vol­sá­gok­hoz. A rö­vid­lá­tók sze­ren­csé­seb­bek, mert az ő sze­mük rom­lá­sa a nor­má­lis lá­tás fe­lé kö­ze­lít­het a kor elő­re­ha­lad­tá­val, míg a leg­több em­ber­nek 40 éves kor fe­lé már sze­mü­veg­gel vagy kon­taktlen­csé­vel kell kor­ri­gál­nia az al­kal­maz­ko­dá­si ne­héz­sé­get.

Az as­tig­ma­tiz­mus­ban a szem­go­lyó kü­lön­bö­ző me­ri­di­án­jai­ban más-más a fény­tö­rés, így egy sze­men be­lül ki­ala­kul­hat rö­vid- és tá­vol­lá­tás is. Ezt kü­lön­le­ges ci­lin­de­res len­csék­kel vagy re­frak­ci­ós lé­zer­mű­tét­tel le­het kor­ri­gál­ni.

Ilyen­kor a sze­mü­veg­gel nem tu­dunk tel­je­sen kor­ri­gál­ni, mert a re­ti­nán kü­lön­bö­ző nagy­sá­gú ké­pek ke­let­kez­nek és az agy­ké­reg össze­ol­va­dó kép­ze­tet pro­du­kál. A fény­tör­ési gon­dok ké­zen­fek­vő meg­ol­dá­sai a sze­mü­veg és a kon­taktlen­csék. Az a látószerv változásai az általános betegségekben azon­ban csak még lus­táb­bá te­szik a sze­miz­mo­kat, és kon­zer­vál­ják a rossz ál­la­po­tot, míg a kon­taktlen­csék sok­szor okoz­nak fel­ma­ró­dá­so­kat, fer­tő­zé­se­ket, s ke­ze­lé­sük, tisz­tí­tá­suk is nagy gon­dos­sá­got igé­nyel.

Dr. Grósz István: A látószerv foglalkozási bántalmai (Egyetemi Nyomda, ) - globalbringa.hu

Szó­ba jön még a lé­zer­rel vég­zett, ún. Ál­ta­lá­ban úgy tart­ják, hogy a myo­pi­át 1 és 12 diop­tria, a tá­vol­lá­tást 1 és 5 diop­tria, míg az as­tig­ma­tiz­nust 1 és 7 diop­tria kö­zött le­het ered­mé­nye­sen ope­rál­ni, ha ki­záró okok nin­cse­nek.

Dr. Ozsváth Károly - Testi és/vagy lelki betegségek?

Aku­punk­tú­rá­val — és eset­leg ki­egé­szítő szem­tor­nák­kal és masz­száz­zsal — diop­tri­át le­het ja­ví­ta­ni a lá­tá­son a kö­zel­lá­tók és az asz­tig­mi­ás be­te­gek ese­té­ben. Se­gít­het a Cal­ci­um flu­o­ri­cum. A tá­vol­lá­tás kor­ri­gá­lá­sá­ban az aku­punk­tú­ra nem hoz jó ered­ményt. A tá­vol­lá­tás és az öreg­ko­ri szem­rom­lás meg­elő­zé­sé­ben, ja­ví­tá­sá­ban nagy sze­re­pet játsz­hat­nak a spe­ciá­lis dié­ták, csi-kung gya­kor­la­tok, masszá­zsok, a ho­me­o­pá­ti­ás sze­rek kö­zül pe­dig a Ba­ri­um car­bo­ni­cum, a Cal­ci­um car­bo­ni­cum, a Caus­ti­cum, a Se­pia és a Si­li­cea.

A kö­tő­hár­tya gyul­la­dá­sa co­ni­unc­ti­vi­tis A kö­tő­hár­tya gyul­la­dá­sa le­het he­veny és kró­ni­kus. Az akut gyul­la­dá­so­kat ki­vált­hat­ja ví­rus és bak­té­ri­um­fer­tő­zés, al­ler­gé­nek, de szél, por, füst, hó, ív­fény, kvarc­lám­pa, ide­gen test, de fel­lép­het nát­ha, in­flu­en­za vagy ka­nya­ró mel­lék­je­len­sé­ge­ként is.

A gyul­la­dás kü­lön­le­ges faj­tá­ja a tró­pu­si vi­dé­ke­ken pusz­tí­tó tra­cho­ma, ame­lyet a Clamydia tra­cho­ma­tis okoz. Ez az idült gyul­la­dá­si for­ma a kö­tő­hár­tya, a sza­ru­hár­tya és a szem­hé­jak he­ge­se­dé­sé­hez, majd meg­fe­le­lő ke­ze­lés hí­ján vak­ság­hoz ve­zet.

A fer­tő­zést kéz­zel, tö­rül­kö­ző­vel, szem­fes­té­kek­kel le­het ter­jesz­te­ni. A meg­be­te­ge­dés Dél­ke­let-Ázsia, In­dia, Észak-Afri­ka, a Kö­zép-Ke­let sze­gé­nyei kö­zött éven­te tí­zez­rek meg­va­ku­lá­sá­ért fe­le­lős.

A kö­tő­hár­tya-gyul­la­dá­sok ke­ze­lé­sé­ben is so­kat se­gít­het az aku­punk­tú­ra a szem kö­rü­li és a szem­mel össze­füg­gő tá­vo­li pon­tok meg­szú­rá­sá­val, lágy­lé­ze­res ke­ze­lé­sé­vel — el­ső­sor­ban a gyo­mor, a vas­tag­bél és a hár­mas me­le­gí­tő me­ri­di­án­ján, de a leg­több se­gít­sé­get a ho­me­o­pá­tia nyújt­hat­ja. Az al­ler­gi­ás ere­de­tű gyul­la­dá­sok­nál az Al­li­um ce­pa, az Am­bro­sia és az Apis a leg­jobb se­gít­ség.

Az Al­li­um ce­pá­nál ir­ri­tá­ló könnye­zés, duz­zadt, vö­rös szem, visz­ke­tés, dör­zsö­lé­si kény­szer, né­ha ex­trém fo­kú fé­nyér­zé­keny­ség áll fenn, s a tü­ne­tek me­leg szo­bá­ban, es­te, kö­hö­gés­re fo­ko­zód­nak, nyílt té­ren, sza­bad le­ve­gőn ja­vul­nak ki­vé­ve per­sze, ha nincs je­len a ki­vál­tó an­ti­gén.

Mi okozza a forgó szédülést?

Az Am­bro­sia ese­té­ben erős szem­héj-ir­ri­tá­ció és -gyul­la­dás, víz­sze­rű orr­fo­lyás, lé­gú­ti hu­rut kí­sé­ri a kö­tő­hár­tya gyul­la­dá­sát. Sze­münk a kül­vi­lág­ra nyí­ló ka­pu. Ért­he­tő, hogy lá­tá­sunk ká­ro­so­dá­sa ag­go­dal­mat kelt Az Apis ese­té­ben in­kább ró­zsa­szí­nű a kö­tő­hár­tya, a szem alatt van duz­za­nat, csí­pő-égő szem­fáj­da­lom a jel­lem­ző, amely hi­deg bo­ro­ga­tás­ra a látószerv változásai az általános betegségekben, me­leg­re rom­lik.

A bak­te­riá­lis ere­de­tű, sú­lyo­sabb szem­fer­tő­zé­sek­nél szük­sé­ges le­het he­lyi an­ti­bio­ti­kus ke­ze­lés is, csepp vagy ke­nőcs for­má­já­ban, de ezek­nél, va­la­mint a ví­ru­sos ere­de­tű co­ni­unc­ti­vi­ti­szek­nél is na­gyon gyors ja­vu­lást vár­ha­tunk a kö­vet­ke­ző ho­me­o­pá­ti­ás sze­rek­től: Ar­ni­ca — a szem ér­zé­keny, saj­gó, ben­ne zú­zó­dás­ér­zés, be­vér­zé­sek, a fáj­da­lom a szem be­hu­nyá­sá­ra erős­bö­dik.

A szem macula betegsége - ebben az esetben a betegségnek kell attól tartania?

Ar­gen­tum nit­ri­cum: méz­sze­rű, sár­gás, lágy genny fo­lyik a szem­ből, de ál­ta­lá­ban fáj­da­lom nincs, a pa­na­szok me­leg he­lyi­ség­ben rom­la­nak, sza­bad le­ve­gőn ja­vul­nak. Ar­se­ni­cum al­bum: a gyul­la­dás égő fáj­da­lom­mal, for­ró­sá­gér­zés­sel jár, fő­ként a bal sze­men je­lent­ke­zik, mint­ha ide­gen test len­ne ben­ne, kis mennyi­sé­gű, ma­ró vá­la­dék­kal.

A pa­na­szok mes­ter­sé­ges fény­re, hi­deg ha­tá­sá­ra rom­la­nak. Bel­la­don­na: égő fáj­da­lom, for­ró­sá­gér­zés a szem­ben, erős fé­nyér­zé­keny­ség, eset­leg esze­lős, vad te­kin­tet, pi­ros, me­leg or­ca, erős iz­za­dás, ké­tol­da­li pu­pil­la­tá­gu­lat, láz. Fej­fá­jás, amely a tar­kó­tól a jobb sze­möl­dök­höz, majd a szem mö­gé hú­zó­dik és sö­tét­ben, fe­kve, a fe­jet nyom­va vagy hi­deg bo­ro­ga­tás­ra ja­vul, míg fény­re, a látószerv változásai az általános betegségekben, haj­mo­sás ha­tá­sá­ra, men­stru­á­ció alatt fo­ko­zó­dik.

Ci­mi­ci­fu­ga: égő fáj­da­lom, ér­zé­keny sze­mek, szem fe­lé su­gár­zó tar­kó­tá­ji fáj­dal­mak, ame­lyek hi­deg­ben és men­zesz alatt fo­ko­zód­nak. Ma­gyar ne­ve min­dent el­mond: szem­vi­dí­tó­fű. Va­la­mennyi ho­me­o­pá­ti­ás ké­szít­mény kö­zül ez ta­lán a le­gin­kább szem­ba­rát. Egy­aránt jó szol­gá­la­tot tesz a szem és ké­ple­te­i­nek gyul­la­dá­sa ese­tén, se­gít a szem fá­ra­dé­kony­sá­gá­nak, al­kal­maz­ko­dá­si za­va­ra­inak le­küz­dé­sé­ben.

Jel­lem­ző tü­ne­tei a duz­zadt szem­hé­jak, az ége­tő, sű­rű vá­la­dék, amely ir­ri­tál­hat­ja az arc bő­rét is és amely­hez grip­pés tü­ne­tek, híg orr­fo­lyás tár­sul­hat­nak. Gya­ko­ri a pis­lo­gá­si kény­szer, fá­jó hó­lyag­csák ala­kul­nak ki a szem­hé­jon be­lül, erős a fé­nyér­zé­keny­ség és könnye­zés.

A tü­ne­tek a szem eről­te­té­sé­re, me­leg­ben, fő­leg dé­li szél­re, nap­sü­tés­ben, zárt tér­ben rossz­ab­bod­nak, szem­dör­zsö­lés­re, friss le­ve­gő­re, pis­lo­gás­ra, sö­tét­ben ja­vul­nak.

1. Az abszorbens készítmények, például a kimotripszin, a fibrinolizin magas eredményt mutattak az optikai közeg elhomályosodásának kezelésében.
2. BPPV-vertigo — a leggyakoribb szédülésérzéssel járó kórkép Szerző: dr.
3. Szemszerkezet macula A makula - a retina középpontja, más néven sárga folt, az a hely, ahol a fénysugarak összpontosulnak.

Az Euphra­sia csak a tü­ne­tek miatt lesz in­ger­lé­keny, egyéb­ként jel­lem­ző­en hall­ga­tag, elég kö­zöm­bös, me­lan­kó­liá­ra haj­la­mos, nap­pal is szí­ve­sen szu­nyó­ká­ló tí­pus. Glo­no­i­um: a szem­gyul­la­dás mel­lett úgy érez­he­ti, szé­trob­ban a fe­je, za­var­tan vi­sel­ke­dik. A gyul­la­dás friss le­ve­gőn ja­vul, me­leg­re, moz­gás­ra, akár szem­moz­ga­tás­ra is rossz­ab­bo­dik. A Glo­no­i­um egyéb­ként nagy­ban hoz­zá- s­egít kar­ban­tar­ta­ni az idő­sebb em­be­rek­nél azt a ma­gas vér­nyo­mást, ami dön­tő sze­re­pet ját­szik a sár­ga­folt tön­kre­me­né­sé­ben, va­gyis a lá­tás­rom­lás­ban, de a glau­co­ma ki­ala­ku­lá­sá­ban is.

Ká­li­um-jo­da­tum az égő co­ni­unc­ti­va, az ir­ri­tá­ló szem­vá­la­dé­ko­zás mel­lett duz­zadt, szo­rí­tó ér­zés je­lent­ke­zik az orr­gyök­nél, ége­tő, vi­zes orr­fo­lyás van, a hom­lok­üre­gek fáj­dal­ma­sak. A szem­pa­na­szok me­leg­re és éj­sza­ka rossz­ab­bod­nak, le­ve­gő­zés­re, moz­gás­ra ja­vul­nak.