Navigációs menü

A látószerv anatómiai fiziológiája

A binokuláris diszparitás A mélységészlelés tárgyalása előtt nélkülözhetetlen néhány pszichológia alapfogalmat tisztáznunk. Az ember az őt körülvevő tárgyakat valamilyen formán észleli. Ennek a folyamatnak ez első lépése a tárgyak háttértől való elkülönítése, a perceptuális szegregációja. Ezeket a folyamatokat a V1 agyterület alapozza meg.

Fül, a hallás folyamata

Ez a terület felelős a körvonalak detektálásáért és a tárgyak háttértől való elkülönítéséért is. A tárgyak háttértől való kelkülönítésében nagy segítséget jelent a feldolgozórendszer számára, hogy a tárgy általában a háttér előtt helyezkedik el, a háttér a tárgy mögött is folytatódik, míg a körvonal általában a tárgyhoz tartozik és nem a háttérhez, valamint a tárgy jobban hasonlít egy már látott tárgyra, mint a háttér.

Tehát a látott képen lévő tárgyak mérete, szimmetriája, orientációja és ismertsége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy el tudjuk különíteni egymástól a hátteret és a tárgyat.

Funkcionális anatómia 3. (töredék)

A mélységészlelés — távolságészlelés — tehát azon képességünk, amellyel a körülöttünk lévő világot három dimenzióban láthatjuk. Képesen vagyunk nagy pontossággal felmérni a tárgyak távolságát, megfogni dolgokat, illetve mozogni a térben.

A mélységészlelés képességét már a háromhónapos csecsemőknél ki lehet mutatni, ami azt jelenti, hogy ez biológiailag is igen fontos képességünk. Jelen fejezetben szó lesz a Gestalt-elméletről, a monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatokról valamint a binokuláris diszparitásról. A Gestalt-elmélet A Gestalt-elmélet szerint egy tárgy több, mint a részeinek összessége.

A tárgyak felismerésében nagy szerepe van az alábbi, úgynevezett Gestalt-szabályoknak.

A fény és a szín - Stílus mentor

Az adott mintázatot úgy látjuk, ahogy az a lehető legegyszerűbb. Az egymáshoz hasonlatos mintarészeket egymással csoportosítva látjuk.

a látószerv anatómiai fiziológiája

Az egy ívre illeszkedő részeket egy folytonos alakként értékeljük. Az egymáshoz közelebbi tárgyakat egyként kezeljük. Az együtt mozgó tárgyakat egyként kezeljük. Ha az előzőekben ismertük a tárgyak, akkor könnyebb a későbbi felismerés és a részek csoportosítása, az egész előállítása érdekében.

A fény és a szín

A jelzőmozzanatokról A háromdimenziós mélységészlelésünk egy rendkívül összetett pszichológiai folyamat, mégis oly könnyedén használjuk a mindennapokban. Működtetése nem igényel tudatos erőfeszítést, teljesen automatikus, és mentálisan nem növeli a megterhelést. A tér és mélységészlelés azon folyamatok egyike, amely talán a látószerv anatómiai fiziológiája leginkább rávilágít arra, hogy látásunkban csupán kis részt vállal maga a látószerv és hatalmas részt az agy.

A térérzékelésben két fő jelzőmozzanat-típust különböztethetünk árpa a szemén, hogyan kell kezelni a szemész. Az egy szemmel is működő monokuláris és a két szemmel használható binokuláris jelzőmozzanatokat.

Mint már utaltunk rá, az állatvilágban a növényevőknek általában a fejük két oldalán helyezkedik el a szemük, hiszen létfenntartásukhoz sokkalta fontosabb a nagy látótér, mint a mélységérzékelés.

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

a látószerv anatómiai fiziológiája A ragadozóknak azonban fontosabb, hogy meg tudják becsülni prédájuk távolságát, így érthető, hogy az evolúció folytán a fejük elülső részére kerültek a szemek egymással egy síkban, hogy így a lehető legnagyobb binokuláris teret hozzák létre. Persze látnunk kell méz a látásra is, hogy a binokuláris látásunk csupán korlátozott távolságon belül használható hatékonyan, ezen kívül nem jobb, mint az egyszemes látás.

Az álltavilágban sok módját találhatjuk annak, hogy bizonyos fajok milyen módon érzékelik környezetüket. Gondolhatunk itt például a denevérekre, vagy a teljesen vak barlangi rákokra. De kibővíthetjük látókörünket azzal is, hogy az ember miként képes az őt körülvevő tér érzékelésére szemek nélkül - a karjait, a hangját, a kopogtatást és egyéb eszközöket igénybe véve. Számunkra azonban jelen téma kapcsán csupán a látás a fontos.

a látószerv anatómiai fiziológiája maerchaka látásjavítás

Meg kell ismernünk mindazokat a folyamatokat, amelyek hozzásegítenek bennünket a térérzékeléshez. Monokuláris jelzőmozzanatok Az alábbiakban áttekintjük a monokuláris jelzőmozzanatokat, megnézzük, hogy miből tudunk következtetni a tárgyak távolságára, ha csak egy szemmel nézzük azokat.

Ilyenek a tárgyak retinális nagysága és relatív retinakép mérete, a horizonthatás, a takarási hatás, a perspektíva, a textúra, az elkékülési hatás, a légtávlat, a fény-árnyék játék, az akkomodáció és a mozgási parallaxis.

Vision Therapy - Szempátia Látás Fejlesztés

A retinális nagyság: Elsődleges jelzőmozzanat, hogy a térben elhelyezkedő tárgy mekkora területet foglal el a retinán. Ebből a feldolgozórendszerünk meg tudja becsülni az észlelt tárgy távolságát, amennyiben rendelkezik priori előzetes információval annak tulajdonságait illetően. Ha például egy kisautót a látószerv anatómiai fiziológiája magunk előtt az asztalon, akkor felismerjük, hogy kisautó és nem gondoljuk azt, hogy egy valódi gépkocsi a távolban.

Minél feljebb van ugyanis, annál távolabbinak a látószerv anatómiai fiziológiája a tárgyat, és minél lejjebb van, annál közelebbinek. Ez a takarás jelensége.

A látószerv változása

Ez a lineáris perspektíva, amellyel becslést tudunk adni a tárgyak egymáshoz képesti elhelyezkedésére. A részletgazdagsággal együtt természetesen a textúra elemeinek mérete is a távolsággal fordítottan arányos. Ha például egy macskaköves utat szemlélünk, láthatjuk, hogy a távolabbi kövek kisebbek és kevésbé részletgazdagok.

a szem fáradtságának megelőzése

A szóródás a kék tartományokban magasabb, így a nappali légkört kéknek látjuk. Ha egy távoli tárgy és közöttünk nagy légtömeg van, a tárgy képe elkékül.

a látószerv anatómiai fiziológiája

Ennek a kékülésnek a mértéke arányos a tárgy távolságával. Ezt az úgynevezett elkékülési hatást használhatjuk a távoli tárgyak, például hegyek távolságának becslésére.

Légtávlat: A távoli tárgyak nem csupán kékülnek a közbenső légtömeg miatt, hanem a kontrasztjuk is romlik, éleik elmosódnak, és színeik tompulnak. Az elkékülési hatással együtt ezt a jelenséget légtávlatnak nevezzük.

A SZEM ANATÓMIÁJA, ÉLETTANA

Akkomodáció: Egy kevésbé kognitív jelzőmozzanat lehet a szemlencse akkomodációja. Ez a folyamat akkor következik be, amikor szemünkkel élesre szeretnék állni egy tárgyra valahol a térben.

Ebben az esetben a szemlencse feszítőizmai úgy ernyednek el és feszülnek meg, hogy az egyik legtökéletesebb szabályozókört alkalmazva úgy állítják be a szemlencse görbületi sugarát, hogy a tárgy képe pontosan a retinára képeződjön le. Ez hasznos információ lehet a feldolgozórendszerünk számára a közelebbi — körülbelül 2 méterig bezárólag — tárgyak távolságának becslésére. Ekkor a retinánkon egyfajta szögsebességet mérhetnénk, hiszen a retina gömbfelülethez hasonló alakú.

nyílt akut glaukóma

Gondolhatunk például arra, hogy utazás közben a vonatból kitekintve a közeli fák nagyobb szögsebességgel haladnak át a retinán, mint a távoli házak.

Ezt a jelenséget mozgási parallaxisnak nevezzük. Binokuláris jelzőmozzanatok.