Élet és Irodalom

A mítosz mint a világnézet egyik formája. Fülep Lajos: MAGYAR FESTÉSZET II. 3. közlemény(Magyar művészet III.) 4.

a mítosz mint a világnézet egyik formája az ember karmájának tiszteletlensége

Salló László R. Dráma a Könyvében a Egy másik csoport a dokumtentumdráma, amely egyes esetekre épít, a konkrétum mellé rendelve a nagy számok törvényét, ennek modellálási módja: a legváltozatosabb dokumentumok halmazából értelmezi a tényeket: az egyedi esetét típusrangra emeli ezáltal — Peter Weiss, Hochhut, Örkény. Külön irányzatot képvisel Tennessee Williams: a teljes valóságból az emberi lélek megbillent egyensúlyának, pszichikus konfliktusainak ábrázolására törekszik, neofreudiánus és más mélylélektani iskolák alapján.

Egy újabb csoportot az abszurd dráma alkot, amelyben a szereplők csak elemek a sivár, kiürült, elidegenedett világ gyakran látomás- vagy metaforaszerű megjelenítésében Beckett, Ionesco. S végül, mint már utaltam rá, ennek az osztályozásnak az értelmében egy külön csoport jellegzetes képviselője az egzisztencialista dráma, de bármilyen filozófiai problémák illusztrálását szolgáló darab, a tézisdráma, amely a valóság tudati általánosításából, a filozófiai megfogalmazásmódból fakad — ld.

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága

Sartre, Camus. Egyes esetekben a filozófiai-intellektuális mondanivaló megfelelő formája a mítosz-feldolgozás, esetleg a mítosz-újraírás. A népi színjátszás, népköltészet örökségét fejleszti a szerző szerint tovább Federico García Lorca, ám egészen más jellegű drámát teremtve belőle: magasszintű intellektuális költészettel telítettet, ahol az életábrázolás stilizálásával olyan metaforarendszerbe szervezi, amely az írónak az ábrázolt világhoz fűződő értelmi és érzelmi viszonyulását is sűríti.

Ugyanakkor Lorca az, aki a humánumot mitizálja, ahogy ezt a módszert Székely János nevezi. Lorca — s ebben teljesen helytálló az erdélyi társaival való párhuzam — a népi hagyományra épít, a hagyományból az ősi, mitikus tudatállapotot közvetítő elemeket használja, egyfajta öntörvényű mítoszteremtést kísérel meg: a világ elveszett teljességének felállításával, újraértelmezésével a mitizálás útján. Federico García Lorca keltette mintegy új életre a Lorca víziószerű, sajátos és nagyon torna éberség helyreállítja a látást drámai világának létrehozásában mondhatni kénytelen volt mitizálni, egy saját és sajátos rendszert megteremteni és felépíteni mondanivalója erőterének megteremtéséhez, hiszen egységes világ ábrázolására törekedett.

Ennek érdekében kellett megteremtenie a maga nagyon elkülönült, nagyon a mítosz mint a világnézet egyik formája href="http://globalbringa.hu/1408-a-landolt-ltvnytblkat-gyrk.php">A Landolt látványtáblákat gyűrűk világát, amelyben eszköz volt népe mítoszvilága, az ebből egészen egyénien kiépülő saját mítoszvilág. Csak ebben a talajban élhettek, mozoghattak indulatoktól fűtött, pusztán indulataiktól vezérelt hősei.

milyen gyakorlatok javítják a látást bragg javította a látást

Lényeges, hogy a szerző költő — ez nemcsak a szöveg versszerűségében mutatkozik, hanem a felhasznált-beolvaszott képi-szimbolikus elemekben.

Jellemző és jellegzetes e drámai világban a rítus- vagy liturgiaszerű mozgás mind a szereplők szövegeiben, mind a cselekmény előrehaladásában.

Fordulattagadás

Emberről, társadalomról, természetről egységes képet tud felmutatni, mert kívül helyezi magát saját korán, a mítosz és liturgia időtlenségébe helyezkedik. A Vérnász, a Yerma és a Bernarda Alba háza trilógiát alkot, s mindhárom a középkori liturgikus dráma eszközeit a népi hagyományok vi¬lágával ötvözve a pusztító tradíció ellen szól.

a mítosz mint a világnézet egyik formája a látószerv fiziológiája

Mindhárom azt mutatja meg, hogyan rombolja le a társadalmi élet merev normarendszerét a visszafojtott indulatok, érzelmek energiája. A Vérnász dramaturgiai felépítéséhez Lorca különböző a mítosz mint a világnézet egyik formája támaszkodott.

Fülep Lajos: MAGYAR FESTÉSZET II. 3. közlemény(Magyar művészet III.) 4.

A népi előzmények a szerző módszerének, a mitizálásnak a legjelentősebb elemei. A spanyol ballada, a románc, amely őrzi a legendás mondai elemekkel átszőtt történelmi tudatot, telítődött a mindenkori jelen népélet megrázó élményeivel, s örökíti a babonás-vallásos világképű közösségben kialakult misztikus színezetét.

A népi forma műköltészeti változata egyébként a korábbi spanyol irodalomban is jelen van: Cervantesnél, Lope de Vegánál. Lorca maga még e darabja írása előtt egyféle hagyományt teremtett a La Barraca egyetemi színtársulat vezetésekor, ezt is felhasználta, beépítette alkotásaiba.

A középkor misztériumdrámájából s a spanyol népköltészet elemeinek kombinációjából alakította ki műve világát: egy mozdulatlan életforma, erkölcsi kódrendszer tragikumát modellálva.

Nagy Endre

Lorca sajátos mitológiája az alkotás képi-nyelvi szintjén elkezdődik: a szereplők annyira szimbolizáltak, hogy nevük sincs az egy Leonardót kivéve. Jellemzés helyett a stilizáció eljárását alkalmazza a szerző, a középkori moralitás eljárását követve: a magatartás, gondolkodásmód szóban-tettben megnyilatkozó vetületét világítja meg. Ő a drámába testesített ideológia fő hordozója: az ő élete demonstrálja legvilágosabban a pusztán külsőségekre támaszkodó, tartalmilag kiürült, a változásra megérett konvenciók és normák tarthatatlan voltát.

A spanyol és egyetemes mítosz- és mondavilág motívumaira épül a dráma hangulati kerete, sejtésekkel, szuggesztiókkal terhes világa.

fejfájás folyamatosan fejfájás fül látáskárosodás

E sejtések és sejtetések katafora-szereppel bírnak a drámaszerkezetben. Hét alapmotívumra épít e darabban Lorca, ezek: hagyományos orvoslás látása kés, a termékenység, a ló, halál, vér, becsület, bosszú. Ezek ismétlődnek, egyenként és egymásba fonódva jelentkeznek. A kés az egyik alapszimbólum: a napi munka, a szőlőmetszés eszköze, ugyanakkor fenyegető, fájdalmat támasztó, gyógy- és bosszúérzetet ébresztő tárgy, az Anya szövegében hozzá kapcsolódva jelentkezik két másik motívum: a halál és a vér.

Ez utóbbi a címben előlegezi a darab a mítosz mint a világnézet egyik formája a nász szóval egybekapcsolva — elég nyilvánvalóan utalva arra, hogy nem valós és boldog házasság a téma, ennél fenyegetőbb képet vetít előre: a kiomló vér s az azt beszívó föld tobzódik igazából ezen a nászéjszakán. Az említett három motívumhoz kapcsolódik a bosszúé, amely implikálja a becsület motívumát is.

A termékenység a paraszti világ alapszimbóluma: lényeges értékkategória, a paraszti világ központi elemének, a földnek a vonatkozásában vizsgálva, hiszen a termőföld lényeges érték. A ló motívuma a késéhez hasonló intenzitással van jelen a Vérnász világában.

Ez a népköltészetben alapvetően férfi-szimbólum, a spanyol románcok világában a nyugtalanságot, az elvágyódást, a tragikus beteljesületlenséget is szimbolizálja. Különös kapcsolódások jellemzik a darabban, a fenyegető előérzet fokozására szolgál: a veszett lovaglások, a habzó ló a csecsemőnek szóló altatódalban bukkan fel. Alakja a szerző szándéka szerint a nézőben kétséget ébreszt a konvenciók megtartó és megtartandó ereje vonatkozásában.

a mítosz mint a világnézet egyik formája a rövidlátás önmagában is eltűnik

A szövegben a próza és vers váltakozik egy jól körvonalazódó jelentést hordozva. Prózában fogalmazott minden, a hétköznapok világára vonatkozó közlés, a versforma hozza be a dráma világába a rituálist, a stilizáltat, s a hétköznapok során elfojtott érzéseket, indulatokat, nem tudatosult ösztönöket — mindazt, ami a konvencionális keretet szétfeszíti.

Tamási a darabjaiban a székely mítoszvilágot próbálja a Lorcáéhoz hasonló erővel behozni, a darabon belüli világformáló erővé előléptetni. Nyírő József kísérletei több vonatkozásban rokoníthatóak a Tamásiéival.

Igaz, hogy a népballadák világából vett képek és nyelvi elemek nála a a mítosz mint a világnézet egyik formája hangulat s a túlhajtott nyelvi díszek burjánzásában nem tudtak szuverén világgá kiépülni, s a propaganda-lelkesültség fajmítoszaiba torkolltak.

Korai novellái azonban semmiképpen nem elfelejtendőek. Tamási korai műveivel — mind a novellákkal, a Szűzmáriás királyfival, mind a drámai kísérletekkel, elsősorban az Ősvigasztalással — rokonságban áll, hasonló törekvést mutat. A férfiak okozzák majd valamennyit, mert a férfiak a napot és a csillagokat akarják, s ágaskodó lábuk alatt romlik a föld.

Nyitvatartás

Pedig itt élünk a földön, mert ez az emberek hazája. S ha ez a mi hazánk, áldás kell nekünk rajta. Víg öröm, melegség és mosolygó gyümölcsök. Az ősasszony-motívumnak az a vonatkozása, ami Nyírőnél megjelent, Tamási drámái közül az Ősvigasztalásban található meg. Ó, adj nekem egy ősvérű asszonyt…" Lorcánál a Vérnászban az Anya és a Menyasszony is ezt az ősasszony-motívumot képviselik, magukban hordozzák értékük mellett végzetüket, mert a Föld ősszenvedélye lobog bennük, mert ők a letéteményesei és megőrzői a megkötő és pusztító hagyománynak.

a mítosz mint a világnézet egyik formája tök receptek a látás javítása érdekében

Az asszony-motívum mellett a tűzé is összekapcsolja a két székely szerzőt. A tűz-helynek emléke a mítosz mint a világnézet egyik formája is minden pásztortűz.

Mások virágot, én tüzet teszek a sírjaimra" — folytatja Nyírő hőse, Füzy Ádám. Szinte egyenes folytatása ennek Tamási Ősvigasztalásának halottégetése Csorja Ambrus utolsó kívánsága szerint, aki egész életében az istennek tartott Tűzhöz könyörgött.

Minden összeomlik, s végezetül csak a tűz fog lebegni mindenek sírja felett … Cselekedd meg … hódolj velem a tűznek … Rakj nagy tüzet s virágos testemet — hamvaszd el … Elégetsz-e …?

Egy ismeretlen Tamási Áron dráma. In Cselekvés-nosztalgia. Budapest, Salló László: Tamási Áron színpadi játékai. Bukarest, Kocsis Róza: A szintézis felé. Bíró Béla: Szakrális dráma vagy piéce bien fait? In Visky András szerk. Sepsiszentgyörgy,