Magyar Tudomány • 06 • különszám • Szaniszló et al.

Idegszövet szövettani szempontból

Rögzítés[ szerkesztés ] Kémiai rögzítés formaldehiddel vagy más vegyszerekkel[ szerkesztés ] A kémiai rögzítőszereket a szövet lebomlása ellen és a idegszövet szövettani szempontból és szubcelluláris komponensek, például sejtmag, mitokondriumok strukturájának megőrzéséhez használják.

idegszövet szövettani szempontból

Ezek a rögzítőanyagok megőrzik a szöveteket illetve sejteket, elsősorban irreverzibilis térhálósító fehérjék segítségével. Ezeknek az aldehid-rögzítőszereknek az a fő hatása, hogy a fehérjékben metiléngyök -CH 2 - képződés útján térhálósítanak aminocsoportokat idegszövet szövettani szempontból illetve C 5 H 10 keresztkötésekkel glutáraldehid esetén.

Kedves Emese! Alapvetően a fogbélből eredő gyulladásoknak két típusát különböztetjük meg, melyek élettanilag két különböző állapothoz köthetőek. Az első eset, amikor a nagy fájdalmat okozó fog éppen elhal. Ez általában egy mély szuvasodás, egy mélyebb tömés, illetve a fog előkészítése után csiszolás szokott bekövetkezni. Ilyenkor a fogbélben még vannak élő erek-idegek, ez a terület gyullad be.

Ez a folyamat, a sejtek és szövetek szerkezeti integritásának megőrzése mellett, károsíthatja a fehérjék, különösen enzimek biológiai funkcionalitását, és bizonyos mértékig denaturálhatja ezeket. Ez káros lehet egyes szövettani technika alkalmazásakor.

hírességek szemüveg látvány hajdina a látás javítása érdekében

Az elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz szintén gyakran használnak ozmium-tetroxid vagy uranil-acetát rögzítőszert. Azonban a nukleinsavak és fehérjék extrakciója és analízise formalin-rögzített, paraffinba ágyazott szövetekből megfelelő protokollok segítségével lehetséges.

A fogorvos válaszol

Fagyasztásos rögzítés[ szerkesztés ] A fagyasztásos eljárás gyors módja a szövettani metszetek rögzítésének és tárgylemezre vitelének, egy kriosztát mélyhűtőberendezés használatával. Gyakran használják a daganatok műtéti idegszövet szövettani szempontból után, ami lehetővé teszi annak határainak gyors ellenőrzését, vagyis hogy a daganat teljesen el van-e távolítva.

Feldolgozás - kiszárítás, tisztítás és átitatás[ szerkesztés ] A preparálás célja, hogy eltávolítsa a vizet a szövetekből, és egy olyan közeggel cserélje ki, amely megszilárdul és lehetővé teszi a vékony szeletek vágását. Fénymikroszkópos vizsgálathoz leggyakrabban méhviasszal kevert paraffint alkalmaznak. Mivel vízzel, ami szövet legfontosabb összetevője, nem elegyedik, a vizet először dehidratációval el kell eltávolítani.

idegszövet szövettani szempontból

A mintákat a fokozatosan egyre koncentráltabb etanol -fürdőn keresztül vezetik át a víz eltávolítására. Ezt követi egy hidrofób tisztítószer például xilolamely eltávolítja az alkoholt, és végül következik az olvadt paraffin, az átitatószer, amely a xilolt helyettesíti.

A paraffin nem képez elég kemény szerkezetet az elektronmikroszkópos vizsgálathoz szükséges nagyon vékony szeletek vágásához. Ehelyett különböző gyantákat használják.

Betekintés: Idegszövettan

Az epoxi gyanta a leggyakrabban alkalmazott beágyazó közeg, de akrilgyantát is használnak, különösen immunhisztokémiás vizsgálatoknál. A gyantával beágyazott szövetekből vastagabb szeletek 0,35 μm-5 μm is vághatók fénymikroszkópos vizsgálat céljára.

Mivel az epoxi és akril gyanták sem keverednek vízzel, itt is szükségessé válik a dehidratálás. Beágyazás[ szerkesztés ] Miután a szöveteket megtisztították, kiszárították és átitatták a beágyazó anyaggal, következik a külső beágyazás.

Tartalomjegyzék

Ennek a folyamatnak a során a szövetmintákat folyadékbeágyazó anyaggal például agar, zselatin vagy viasz telt öntőformákba teszik, majd ezután kiveszik megdermesztik. Ezt paraffin esetében hűtéssel és epoxigyanták esetében melegítéssel érik el. Az akrilgyantákat hő, ultraibolya fény vagy vegyi katalizátorok polimerizálják. A szövetmintákat tartalmazó kemény blokkok ezután készen állnak a szeletelésre.

Alapszövettan. Oktatási segédanyag a Sejt- és szövettan / Állatszervezettan II. gyakorlatokhoz

A beágyazás végrehajtható fagyasztott, nem rögzített szövetek használatával vízalapú közegben is. Az előfagyasztott szöveteket folyékony beágyazó anyagba, általában vízbázisú glikolba, cryogelbe, OCT-elegybe [ halott link ] vagy gyantába, mártják, majd fagyasztással dermesztett blokkokat képeznek.

Metszés[ szerkesztés ] Fénymikroszkópos vizsgálatnál egy mikrotitomba szerelt acél kés alkalmazható 4 mikrométer vastag szövetszeletek vágására, amelyeket a mikroszkóp üveg tárgylemezére helyeznek fel.

idegszövet szövettani szempontból

A transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz egy ultramikrotomba szerelt gyémánt kést használnak 50 nm-es vastagságú szövetdarabok vágására, amelyeket egy 3 milliméter átmérőjű rézhálóra rögzítenek. Ezután a metszeteket megfelelő festékkel színezik.

Navigációs menü

A szeleteket számos irányban lehet vágni a szövetből. A szövetek kóros értékelésekor a szokásos módszer a függőleges szelvény a szövet felületére merőlegesen vágott keresztmetszet. Vízszintes más néven keresztirányú vagy hosszanti szeletelés, amelyet a szövet hosszúsági tengelye mentén vágnak, gyakran használják a szőrtüszők és a csontosodás mértékének értékelésében.

idegszövet szövettani szempontból

Fagyasztó mikrotommal[ szerkesztés ] A rögzített vagy nem rögzített szöveteket fagyasztva lehet szeletelni egy kriosztát néven ismert hűtőberendezésbe szerelt mikrotomom segítségével. A fagyasztott metszeteket egy üveglapra helyezik és festhetőek a különböző szövetek közötti kontraszt megerősítésére. A nem fixált fagyasztott metszetek alkalmazhatók olyan vizsgálatokra is, amelyek enzim lokalizálást igényelnek a szövetekben és sejtekben.

Bizonyos eljárásokhoz szükséges a idegszövet szövettani szempontból rögzítése, mint például az antitest vizsgálatokhoz kötött immunfluoreszcens festésnél.

idegszövet szövettani szempontból cukorbeteg latas