Rajzelemzés | Csaláglobalbringa.hu

Látás elemző rajz, A rajzelemzés, mint tudomány, avagy minden, amit tudnod kell róla - Alkotásutca

A rajz, vizuális kultúra tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai 1 A tantárgy helyzete a modernizációs folyamatban A "rajz"-tól a vizuális nevelésig A vizuális művészeti nevelést amelyet a közoktatásban leginkább a rajz tantárgy volt hivatott megvalósítani sokáig a "szépre neveléssel" azonosították.

Az adott kort legmagasabb fokon reprezentáló művészet korábban csak lassan változott. A mértékadó alkotásokban fogalmazódtak meg látás elemző rajz esztétikai normák, a szépséghez, a tökéletességhez ezek révén igyekeztek eljutni az emberek. Ezeknek az aktuálisnak tartott szellemi értékeknek, csúcsoknak az elsajátítását, megértését vagy interpretálását tekintették a művészeti nevelés céljának. A látás elemző rajz művészeti nevelés a közoktatásban a kezdetektől a művészképzés, interjúkérdések a szemészetben "akadémiák", vagyis a szakoktatás nyomdokain haladt.

Hiába igyekezett a művészeti nevelés folyamatosan megújulni, mindig konzervatív maradt. Míg korábban egy-egy művészeti korszak több emberöltőn átívelt, ezért teljes meggyőződéssel taníthattak annak szellemében, művészi értékrendjét szinte állandónak tekintve, a huszadik századhoz közeledve egy-egy irányzat csak rövid ideig számított érvényesnek, mértékadóvá pedig csak néhányuk vált és az is nagy időbeli elcsúszással.

Komoly hatása volt a művészeti nevelés átalakulására ma a fejlett ipari országok kultúrájára nagyfokú individualizálódásnak, oly jellemző. Arra a kultúrára, amely vezető pozícióját éppen annak a nyitottságának köszönheti, hogy képes befogadni a különböző új értékeket. A "különbözőségben" értéket lát, ami a kultúrában nem csupán a másság valamiféle passzív elfogadását jelenti.

A régi eszmék meghaladása, általában a lázadás, a dekonstrukció nem számított eretnekségnek, sőt szükségletté vált a kulturális életben. Az a tény, hogy a hiteles műalkotásnak a Míg korábban az volt a tanítás célja, hogy a tanítvány olyan "produkciót" hozzon létre, amely a mestert a mintát tükrözi, és a tanuló teljesítményének minőségét egy eszményhez való hasonlóság fokában mérték, addig a Annál értékesebbnek tartották a produkciót, minél inkább különbözik másokétól, minél személyesebb, minél eredetibb.

Ezzel összefüggésben megváltozott a fejlesztendő készségek, képességek fontossági sorrendje is, az értékelés során más tulajdonságokat, képességeket részesítettek előnyben. Míg korábban kiemelt szerepe volt a manuális készségnek, a pontos megfigyelésnek, a fegyelemnek, a vizuális memóriának, látás elemző rajz az újabb elvárások az önállóságot, az eredetiséget, a fantáziát, a rögtönző készséget tartották fontosabbnak.

A személyesség, az egyéni szabadság megnyilvánulása a művészeti nevelésben az absztrakt expresszionizmus térhódításával, "hivatalos művészetté" válásával tetőzött.

a rövidlátás kezelésének modern módszerei

Azonban ez sem tartott sokáig. A végletekig vitt "személyes kifejezés", értelmezhetetlen és értékelhetetlen munkákat eredményez, bábeli nyelvzavar zsákutcájába vezet. A szélsőséges szubjektivitás ellenhatásaként a művészeti oktatásban a személytelenebb, a vizuális gondolkodás határait kutató módszerek kerültek előtérbe.

Ekkor jelentek meg azok a törekvések, amelyek célja az volt, hogy kivonják a művészeti nevelést a folyamatos változás és a szélsőséges individualizmus bűvköréből. A vizualitás állandó jelenségeire, a vizuális kifejezéssel kapcsolatos alapismeretekre koncentráltak, amelyek a "vizuális nyelv" alapjainak tekinthetők. Nálunk Bak Imre látás elemző rajz Lantos Ferenc munkássága volt különösen nagy hatású ezen a téren.

Tevékenységük összhangban volt azzal az általános igénnyel, hogy a rajzórákon gyakorlatiasabb, a mindennapi látás elemző rajz közelítő, a magas művészet ezoterikusnak ható bűvkörétől némileg eltávolodó vizuális nevelés látás elemző rajz meg.

Az ő tevékenységüknek és kreatív rajztanárok oktatási kísérleteinek köszönhető, hogy elkezdődött a "rajz" átalakulása vizuális neveléssé, és a tananyagba bekerültek a "vizuális nyelv", a "vizuális kommunikáció", a "tárgy- és környezetkultúra" és újabban a médianevelés elemei is. A jelenlegi helyzet közvetlen előzményei Az átfogalmazódó célok, a fokozatosan bővülő tanítási tartalmak ellenére rajztanításunk a minőség, a tanári szemlélet tekintetében nem sokat fejlődött.

Ennek legfőbb oka az volt, hogy a rajztanárok végleg leszakadtak a kortárs művészetről, ezért a hazai rajztanítási gyakorlat egyre távolodott a tantárgyban látás elemző rajz lehetőségektől. Csak néhány rajztanár tudott élni azzal a lehetőséggel, hogy a rajzórákon - mivel azt a politika a legkevésbé sem tartotta fontosnak - viszonylag több mód nyílt a kísérletezésre, az egyéni elgondolások megvalósítására.

Látás elemző rajz

Azonban az iskolai művészeti nevelés Magyarországon a művészettel való élő kapcsolat nélkül ami nem azonos azzal, hogy a rajztanár maga is fest teljesen magára maradt, vákuumba került. A hatvanas évektől kezdődően a huszadik század második felében egymásra torlódó művészeti áramlatok híre már nem jutott el az iskolákig. Normális körülmények között a művészeti nevelés éltető forrása a kortárs művészet, annak problémakörei, technikái, értékrendje meghatározó hatással van a tanításra.

Nálunk azonban a látás elemző rajz foglalkozó látás elemző rajz művészek, művészeti írók, múzeumi szakemberek körében lenézett tevékenység a "közművelés", így azok a tanárok sem kapnak kellő segítséget, akiket érdekelne a mai művészet.

A máig tartó szerencsétlen helyzet a hatvanas években kezdett kialakulni, amikor a kádári "puha diktatúra" propagandájának eszköztárában a képzőművészet a korábbinál jóval kisebb szerepet kapott. A politikai vezetés, mivel arra már nem futotta erejéből, hogy a művészek többségétől megvásárolja a "szólást", beérte a "hallgatással" is. De a "hallgatást", vagyis a politika-mentességet a művészek többsége nem elsősorban látás elemző rajz fogadta el; inkább azért, mert addigra a politizáló, ideologikus művészet minden formája mély ellenérzést váltott ki a legtöbb művészből.

Ráadásul az addigra nálunk is teret hódító modernista művészet-felfogásban amúgy sem volt helye a politizáló vagy didaktikus műveknek, azokat a kritika művészeten kívüli jelenségként kezelte nyugaton is. A művészek többsége, szinte máig megőrizte a társadalmi problémáktól való teljes elszigetelődést. A közönség pedig beleértve az iskolai rajztanárokat islenézve érzi magát, fokozatosan elfordult a mai művészettől, nem ismeri, semmire sem tartja azt.

Legutóbb egyik művészeti szaklapunkban olvashattunk - egy, a mai művészet támogatóiról szóló cikk-sorozat részeként - arról az öt éves programról, amit az ÁB-AEGON biztosítótársaság dolgozott látás elemző rajz a kortárs képzőművészet támogatására.

A cég vezetői látás elemző rajz programot sikeresnek ítélték, azt 3 év után mégis leállították, "Munkatársaink közül sokaktól idegen maradt a kortárs művészet, szaporodtak a kritikai megjegyzések - mondta a kommunikációs vezető, majd még hozzátette, hogy be kellett lássák - az ÁB-AEGON hagyományos értelemben vett ügyfélkörétől, az átlag magyar családoktól távol áll a kortárs képzőművészet.

A globalizáció folytán kialakuló irányvesztés, elbizonytalanodás, a helyi közösségek fellazulása világszerte katasztrofális helyzethez kezd vezetni, amit még a fejlett ipari országok demokráciáiban élő emberek is igen rosszul viselnek el. Nálunk a politika és a gazdaság is éppen átalakulóban van, ami csökkenti a külső hatásokkal szembeni immunitást. Nem csoda hát, hogy egyre gyakrabban kerülnek előtérbe bizonyos, nálunk különösen népszerű "túlélési technikák", amelyek között kiemelt helyen áll myopia gyógynövényes kezelés múlt felé fordulás.

Follow Following Unfollow A tér egyszerre valóságos és elvont képzet. A tér képe illetve a benne foglalt tömegek-tárgyak képe mindig lehatárolt, keretezett, mivel egyszerre mindig csak egy részét látjuk. Ez a képszerű látás, nemcsak a térszemlélet, a térérzés szempontjából, hanem optikai értelemben is ellentmondásokkal terhelt.

Ez a kultúrának szinte minden területén érzékelhető. Egy, a hazai könyvborítókról szóló cikkben olvashatjuk, hogy miközben az utóbbi néhány évben imponálóan nőtt a könyvpiac forgalma, "kortárs magyar irodalmat támogatás nélkül lehetetlen kiadni. A jó értelemben vett hagyományápolás az összetartozás, a gyarapodás alapja, olyan értékeket hoz szemészeti presbyopia felszínre, amelyek ma is relevánsak.

Sok rajztanár erőfeszítése ellenére ördögi körbe lépett az iskolai vizuális nevelés: a tanítás minőségének romlásával romlott a tantárgy megbecsültsége, ami tovább csökkentette a tanári munka hatékonyságát. Az alacsony óraszámok miatt a rajzórák ma már csak a szelekciót szolgálják: az "érdeklődő", tehetségesnek ítélt tanulókat a gyorsan szaporodó tagozatos osztályokba vagy szakiskolákba irányítják.

Ez nem látás elemző rajz azért kedvezőtlen, mert a korai szelekció általában káros az egyén szempontjából: túlzottan korai beszűküléshez, - Moholy-Nagy László szavaival élve - "szelet emberek" kialakulásához vezet.

Hihetetlenül abszurd, de látás elemző rajz már létezik "művészeti óvoda" is! Társadalmi szempontból is káros, mivel a közoktatási keretek között, a kötelező tanórákon megvalósuló "tehetséggondozás" sajnos csak tovább látás elemző rajz a rajzórák színvonalának romlását. Ahelyett, hogy a rajzórák számának növelésével és a minőség követelményével arra törekedne a közoktatás, hogy minden tanuló színvonalas vizuális nevelésben részesüljön, olyan szelekciót erősít, amely által a művészeti nevelés a közoktatásban csak a tehetségesnek nyilvánított tanulók kiváltságává válik.

A vizuális nevelés a NAT-ban Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásakor a felkért szakértők nem voltak könnyű helyzetben.

Pázmány Ágnes - Permay Éva - Látás és ábrázolás - A rajz és műalkotások elemzése tantárgyhoz

A rajztanárok a művészettől és egymástól való elszigeteltség folytán már szinte a szakmai diskurzushoz szükséges közös nyelvet sem beszélték. Konszenzusra jutottak azonban a tekintetben, hogy a hagyományos rajzórát "vizuális neveléssé bővítsék" amit a NAT-ban a Vizuális kultúra elnevezéssel fejeztek ki. A vizuális kultúra tanítása meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára is.

Rajz - Hogyan rajzolj szemet? - Vida Ágnes

A rajzórai gyakorlati munka, az alkotás kettős célú: egyrészt a látvány, a vizuális közlések, a művészet mélyebb megértését, látás elemző rajz kifejezés árnyaltságának növelését, másrészt pedig gyakorlati ismeretek, készségek, képességek fejlesztését szolgálja. A minden téren megfigyelhető, nagyfokú szakosodásnak köszönhető, hogy a Nemzeti alaptantervben is élesen elkülönítve jelent meg az alkotás és a befogadás, mintegy elfogadva azt a korábbi gyakorlatot, amely természetesnek tartja, hogy az elméleti emberek legyen az filozófus vagy művészettörténész nem tudnak rajzolni, az látás elemző rajz kezű" pedig szükségképpen nem tud jól beszélni.

Ezért van az, hogy a korszerű műveltség szinte sehol sem vált a művészeti szakoktatás részévé, a művészeti iskolák felvételijén csak a szakmai "rátermettséget" vagy előképzettséget kell bizonyítani.

Így nem csoda, hogy a rajzot ma is "készségtárgynak" tekintik.

  • Jelenleg nem rendelhető Polcra Tankönyvünk megjelenése óta szívesen használt és kedvelt taneszköze a középiskolásoknak.
  • Bodonovich Ágnes

Az alkotás és befogadás elkülönítve jelenik meg a tervezett érettségi vizsgán is: rajz és művészettörténet. Igaz, a tervezet figyelemre méltó kísérletet tesz a korrekcióra, amennyiben a vizsgázóknak két művészettörténeti és két rajzi feladat közül kell hármat választani.

Szerencsére nem mindig különül el ilyen mereven a rajzórákon az látás elemző rajz és a gyakorlat. A rajztanárok tapasztalják, hogy az alkotás és az alkotások értelmezése egy bizonyos szinten látás elemző rajz már nem lehetséges művészettörténeti tudás nélkül. Ezért sok általános iskolai tanár a rajzórákba illeszti a művészettörténet tanítását.

Részben úgy, hogy az alkotó feladatok kapcsán a művészettörténetből hozott példákkal világítja meg az aktuális problémát, részben pedig úgy, hogy a művészettörténet elméleti óra anyagához gyakorlati feladatokat is rendel. Több gimnáziumban önálló tantárgyként kezelik a művészettörténetet igaz csak fakultációban.

Tweet Gyakran hallhatjuk, hogy a rajz, a festés egyfajta önkifejezési módszer.

A művészettörténeti ismeretek tanítása a rajzórákon segíti látás elemző rajz tantárgy pozitívabb megítélését.

A kerettanterv rendelkezése szerint a vizuális kultúra műveltségi részterület célkitűzéseit a rajz, vizuális kultúra tantárgy keretén belül kell megvalósítani.

  • Egy keskeny medence gyanúja
  • Oftalmológiai könyvek ingyen
  • Látás elemző rajz

A kerettanterv a Nemzeti alaptanterv ismeretanyagát szűkítette, de alapvető struktúráján csak keveset változtatott. A vizuális nyelvet nem kezeli önálló egységként, látás szemüveg korábban a NAT, azt a három főbb témakörhöz a kifejezés, képzőművészet, a vizuális kommunikáció és a tárgy- és környezetkultúra rendelte.

Bár így több átfedés is adódik hiszen a szín például mindhárom témában megjelenikugyanakkor megszünteti azt látás elemző rajz képzetet, mintha a vizuális nyelv mindentől függetlenül létezne. A kifejezés, képzőművészet címszó alatt szerepel a művészettörténet, a művészeti alapfogalmak és a művészi technikák ismerete. Más ismeretek a vizuális kommunikáció részeként jelennek meg látás elemző rajz. Sajnálatos módon néhány fontos dolog is áldozatul esett a tananyag szűkítésének: kimaradt az Európán kívüli művészet, eltűnt a fotó mint művészet, kimaradtak a médianevelés elemei is.

Bár a médianevelés külön tantárgyat kapott, hatékonysága igencsak látás elemző rajz, ha a médiával csak azokon az órákon foglalkoznak majd. Olyan látás elemző rajz maradtak ki a rajz tantárgyból, amitől az korszerűbb, aktuálisabb, a mához és a gyerekekhez is közelebb álló lehetne. A szűkítéskor - tudomásom szerint - elsősorban a rajztanítás jelenlegi gyakorlata volt a szempont: ugyanis a kihagyott a témák jelenleg alig szerepelnek a rajzórákon.

Úgy gondolom, hogy a rajztanárok lebecsülése, ha eleve feltételezzük, hogy nem kívánják gyarapítani tudásukat, nem kívánnak megfelelő segítséggel új módszereket kipróbálni.

A hazai rajztanítás jelenlegi gyakorlata A tantervek, tanítási programok tekintetében a rajztanárok nincsenek könnyű helyzetben. Bizonyos osztályokban még a régi tanmenetek alapján tanítanak, de vannak iskolák, ahol a tanmenetet már csak hírből ismerik; a rajzórákon improvizálás folyik, vagy a "tavaly is jól bevált" klisék ismétlődnek.

A rajztanár munkáját a legkevésbé kérik számon; a szakfelügyelet már régen megszűnt. Vannak osztályok, ahol a NAT alapján kidolgozott helyi tantervek alapján történik a tanítást.

Pázmány Ágnes: Látás és ábrázolás (Tankönyvkiadó Vállalat, ) - globalbringa.hu

A helyi tanterv készítésében a legtöbb rajztanárnak nem volt gyakorlata, segítségként az OKI adatbankjából szakértők által is jóváhagyott tanterveket kérhettek.

Sokan a megyei pedagógiai intézetektől vártak "mintákat", leginkább azonban egymásét másolták. A "kerettanterv"-nek nevezett központi látás elemző rajz - szándéka szerint - éppen a tantervek minőségi egyenetlenségét szándékozott korrigálni, egyúttal azonban visszavette a NAT-tal biztosított szabadságot. Negatív szemészet mintegy deklarálta, hogy a tanárok "nem érettek még a szabadságra". Szerencsésebb lett volna hathatós segítséget nyújtani a helyi tantervek elkészítéséhez, és pontosan kidolgozni és bevezetni a tantárgy minőségellenőrzését, az értékelést a vizuális nevelésben.

A szemlélet tekintetében még ennél is tarkább a kép. A NAT látás elemző rajz szemléletváltozást is feltételezett, ám ez még szinte egyáltalán nem tapasztalható. Sokkal inkább azt látjuk, hogy jelenleg - függetlenül attól, hogy művészképzésről vagy közoktatásról beszélünk - három különböző törekvés keveredik kinél-kinél különböző arányokban a pedagógiai gyakorlatban. Hiába vált teljesen idejétmúlttá a hajdani, mesterhez, irányzathoz kötődő tanítás, áttételesen néha nem is olyan áttételesen még ma is jelen van: bármennyire igyekszik is a háttérben maradni a tanár, és tanítványaira vagy a személytelenebb vizuális nyelvre koncentrálni, nem tud kibújni a bőréből.

látás elemző rajz

Saját személyisége, preferenciái akkor is látás elemző rajz, ha ez nem szándéka. Különösen bizonyos korosztályok, vagy tanulók esetében figyelhető meg, hogy az átlagosnál erősebb megfelelni vágyásból hajlamosak lesni, hogy látás elemző rajz örülne a tanár", vagyis az utánzásig mintának tekintik művészetről alkotott elképzeléseit.

Ily módon a tanár - és rajta keresztül azok a mesterek, irányzatok, akik rá leginkább hatottak - óhatatlanul befolyásolja a tanítást, tanulást. A legtöbb tanár elfogadja, hogy a művészeti nevelés fontos célja a kreativitás elősegítése, a személyiség fejlesztése. Ennek ellenére sokan mégis a régi módszerekkel közelítenek a tanításhoz. Ez a sajátos kettősség a tanári szóhasználatban is tükröződik. Például a tanár segítő kritikai megjegyzéseit, a növendékekkel folytatott konzultációit ma látás elemző rajz reflexesen "korrektúrának" nevezzük.

Látás elemző rajz ez a kifejezés félrevezető; még abból az időből származik amikor úgy százötven évvel ezelőtt a rajztanítás mintalapok alapján történt. Ez megkönnyítette a tanár munkáját, mivel a tanítást és az értékelést is leegyszerűsítette. A rajztanárok többsége azonban ösztönzi azt, hogy a tanuló sajátos, személyiségének leginkább megfelelő kifejezésmódot alkalmazzon, az alkotás során egyéni megoldásokat találjon.

Annak, hogy a rajzórák mégsem segítik igazán az alkotókészség, az egyéni lelemény - és ezzel párhuzamosan a személyiség - kibontakozását, az az oka, hogy az általuk hagyományosan használt gyakorlati feladatok többsége csak igen szerény mértékben ad erre lehetőséget.

A hatékony vizuális nevelés olyan gyakorlati feladatokkal dolgozik, amelyek hatásosan világítanak rá egy-egy probléma lényegére, látás elemző rajz alkotásra ösztönöznek. Az igazi alkotás pedig nem egyszerűen egy korábban nem létező tárgy létrehozása, hanem olyan mű alkotása, amely tartalmilag új elemeket is hordoz.

A kreatív feladatoknak ezért nincs előre megadott helyes megoldásuk. Annyi jó megoldás lehetséges, ahányan dolgoznak a problémán. De ha nincs egy pontosan meghatározható "jó megoldás", az értékelés nagyon nehéz feladat. Ezekben az esetekben az elkészült munkák, vagy folyamatok a megoldandó probléma és a növendék személyisége függvényében értékelhetők. Ez különösen nagy nyitottságot, érzékenységet, empátiát feltételez a tanár részéről, amit hosszú távon nehéz fenntartani, különösen akkor, ha szűkös óraszámban, nagy létszámú csoportokat tanít.

látás elemző rajz vásároljon elegáns szemüveget

Nem csoda, hogy sokan vonzónak tartották a "vizuális nyelv" és a hozzá hasonló, objektív ismeretanyagra épülő, új megközelítések, új tanítási tartalmak megjelenését. Ennek, és a tantárgy presztízsét emelni kívánó tanárok törekvéseinek köszönhető, hogy a műalkotások elemzése, illetve látás elemző rajz művészettörténet is bekerült a rajzi tanmenetekbe.

A tantárgy lehetőségei.

a szemüveg látáskorrekcióra vonatkozó szabályai

A tantárgyat érő kihívások. A rajz és vizuális kultúra tantárgy kulcsfontosságú szerepet tölthet be a jövő iskolájában. A tantárgy specifikus céljai a A tantárgy sajátos céljainak egyike, a vizuális kommunikáció fejlesztése az utóbbi évtizedekben különösen fontossá vált, amikor a munka és a kikapcsolódás is a vizuális médiára koncentrál. A képernyő korában a látás több, mint hitelesítés.

demodex szemészet

A műholdas felvételektől az emberi test belsejéről készült képekig számos példát említhetnénk. A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét az iskolán kívül szerzik. Ebben a televíziónak mint audióvizuális médiumnak meghatározó szerepe van. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információ minél magasabb szintű, önálló feldolgozására, értelmezésére, megfelelő szelekció elvégzésére.

Ugyancsak a tantárgy speciális lehetőségei látás elemző rajz tartozik az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat rehabilitációja is. Az ismeretszerzés lehetősége a technikai médiumoknak köszönhetően óriási mértékben megnőtt, ám egyúttal egyre áttételesebbé vált.

A közvetlen, élményszerű ismeretszerzés, a komplex érzéki tapasztalás, valamint az anyagok alakítása, "átlelkesítése" révén történő kifejezés, a "kéz intelligenciájának" működtetése, vagy a konstruálás révén történő környezetalakítás nagymértékben hozzásegíthet ahhoz, hogy harmonikus kapcsolatot alakíthassunk ki önmagunkkal és környezetünkkel.

Az általános nevelési célok között ma kiemelt helyen áll a kreativitásra nevelés és ezzel összefüggésben a feladatmegoldó és, a tanulási képesség fejlesztése. A globalizáció nyomán kialakuló kritikus helyzetekben fokozott szükség van a kreatív intelligenciára, az új válaszokra, megoldásokra.

Látás és ábrázolás

A változásokat jelzi például az is, hogy a fejlettebb ipari országokban csökken a fizikai munkát, a csekély iskolázottságot igénylő munkahelyek száma és növekszik az igény a minél magasabb fokon iskolázott, képzett munkaerőre.

Rohamosan nő világszerte a felsőfokú végzettséget szerzők száma. Angliában például ban a fiatalok körében a felsőfokú végzettség aránya 1: 20 volt. Ez az arány ben már 1: 3-ra változott!

Az ilyen típusú fájdalmak fő okai a fülek, az orr, az állkapocs, a szorongott ideg, A homlok és a szemek fájdalmának gyógyítása nem éri meg, mert csak egy orvos a szemben és a fejben;; fényérzékenység;; magas hőmérséklet;; öntözés. Célok és feladatok. A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális látás elemző rajz alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez. Az emberi szem oculus humanus a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó — az azokból eredő vagy róluk visszaverődő — fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ez a kép idegi ingerületek formájában továbbítódik a központi idegrendszerbe, ahol.

Nálunk ez a változás robbanásszerűen, az utóbbi tíz évben következett be! Szakmák tűnnek el egyik napról a másikra, munkahelyek zárnak be, ugyanakkor új munkaterületek születnek.