Művészetterápia - Már évtizedek óta alkalmazzák

Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél. Szerkesztővita:Burumbátor/Archív36

Liget » Folyóirat » Cikk

A vállalati  szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban I. Bevezetés - Mi is az a CSR? Corporate Social Responsibility továbbiakban:CSR - egy kifejezés, amelyet manapság egyre gyakrabban hallhatunk az Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél és a vállalati szféra világában, és amellyel a közeljövőben bizonyára egyre többet fogunk találkozni, pontosan azonban kevesen tudják még, hogy mit takar.

Ez már csak azért sem csoda, hiszen a fogalom tartalma valóban nem könnyen írható le, pontosan olyan színes és sokrétű, mint az a szféra, amelyhez kötődik. Mivel a kifejezésnek  pontos és találó magyar megfelelőt szinte lehetetlen lenne keresni, szükségesnek tűnik, hogy bevezetésként felfedjük a fogalom legelemibb, hozzávetőleges jelentéstartalmát.

Többek között szokás CSR kapcsán az üzleti szféra társadalmi elkötelezettségéről, a vállalatok szociális beállítódásáról, illetve szociálisan felelős vállalati magatartásmintáról beszélni.

Bármilyen szavakat is használunk a tartalom jelölésére, a lényeg, hogy a háttérben egy olyan koncepció, szempontrendszer húzódik meg, amelynek legfőbb jelentősége abban rejlik, hogy a vállalatok mind nagyobb hányada felismerni kényszerül, és fel is ismeri, identitása részévé teszi azt a tényt, hogy az üzlet, a profit és a munka világa nem egy hermetikusan zárt terület, hanem igenis ezer szállal kötődik és kölcsönhatásban áll szűkebb és tágabb környezetével, végső soron a társadalommal és a természeti környezettel.

Ezt az írást Schreiber Gábor barátomnak ajánlom, aki megfigyeléseim egyik alanyaként sokban hozzájárult létrejöttéhez Az ideológianélküliség ideológiája Közhely, hogy a huszadik század elmúltával - pontosabban az államszocializmusok bukásával - lejárt a mintegy két évszázad nyugati gondolkodását olyannyira meghatározó "nagy narratívák", a mindent magyarázó elméletek, világmegváltó eszmék, társadalom- és emberjobbító utópiák ideje. Tudományban és politikában egyaránt. Az ok sokak szerint a kollektív kiábrándultság, minthogy ezek az eszmék jobbára véres önkényuralmakban végzõdtek. Az igazságos társadalomról szõtt megváltástanok és utópiák kiindulópontja, alapja, magva, központi gondolata ugyanaz volt, mint közvetlen elõdjéé, a zsidó-keresztény messianizmusé: az ember javítható, mert természete megváltoztatható, hiszen az ember nem biológiai program, hanem minõségileg több valami.

Manapság már minden fontosabb cég felelős gondolkodású vezetője számára lassan szükségszerűen elfogadandó evidencia kell hogy legyen az a megfontolás, hogy a cég céljai, értékei közé a profitmaximalizáláson túli szociális, emberi jogi, környezetvédelmi szempontokat illesszen a fenntartható fejlődés szellemében.

A CSR tehát tulajdonképpen felfogható az üzleti világ- többek között a globalizáció jelensége kapcsán is egyre inkább elodázhatatlanná váló-megváltoztatásának egy feltehetőleg pozitív, emberbaráti kihatású, és folyamatosan alakuló, formálódó komplex eszközeként.

Eszközről beszélünk tehát, amely önmagában még semmit nem jelent, használható jól is, rosszul is. A CSR sem értékelhető varázspálcaként, a globális piac összes ellentmondására, visszásságára csodaszerként ható gyógyírként. Viszont mindenképpen egy friss, naprakész szemléletmódot takar, amelyet minden-a későbbiekben még érintésre kerülő- bizonytalansága, belső ellentmondása ellenére bizakodva kell fogadnunk napjaink rideg, pénzcentrikus globális üzleti hálózatokkal sűrűn átszőtt világában.

Reményteljesen és kissé sarkosan fogalmazva azt mondhajuk, hogy talán egyszer elérkezhet a globális gazdaságban is az az idő, amikor a tőke szerepe mellett az ember és annak munkája is piedesztálra emelkedhet. A CSR-jelenség mozgatórugói, aktualitása A CSR-jelenség kezelése tulajdonképpen egy gyökeres szemléletváltást, paradigamaváltást igényel.

Annak a fölismerését feltételezi, hogy egy vállalat több, mint pusztán a tőkemegtérülést és profitmaximalizálást hajszoló, pusztán a nyers gazdasági racionalitás elvén működő mesterséges képződmény.

Szerkesztővita:Burumbátor/Archív36

Szükséges belátni, hogy egy vállalat egyben emberi társulás is, amely jól körülírható társadalmi és természeti környezetben működik. Ennek a hozzáállásnak az elfogadása egyértelművé teszi, hogy a vállalati szférának is aktív és pozitív kicsengésű szerepet kell játszania a társadalmi folyamatokban, és tekintettel kell lenniük tevékenységeik környezeti és szociális kihatásaira.

Az elmúlt években számos jelenség segítette ennek a gondolkodásmódnak a terjedését. Elsőként a globalizációt  kell említenünk. A globális gazdasági növekedés egyre bonyolultabb, kiismerhetelenebb üzleti világot termelt ki, amely egyre több visszásságot, ellentmondást, néhol antidemokratikusnak bélyegezhető technikákat is megismertetett velünk.

A jog, és különösen a hagyományos nemzeti jogalkotás által ez a világ már Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél kevésbé megragadható. Nem csoda, hogy ebben a helyzetben egy új látásmód kezdett kialakulni, amely a fenntartható fejlődés elvét tűzi zászlajára, és ismét valódi jelentéssel szeretne megtölteni -még e globális szabályozó hálózatok világában is- olyan fogalmakat, mint a demokrácia, átláthatóság, szabadság, jog, felelősség, szolidaritás.

A közelmúlt antiglobalizációs fellángolásai, tüntetései is rámutatnak, hogy óriási az igény a virtuális gazdaság elleni fellépésre, illetve a vállalati szféra és a társadalom lassú elidegenedésbe hajló kapcsolatrendszerének új elvi Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél álló átgondolására.

Továbbá a globalizáció nem csak új lehetőségek szinte kifogyhatatlannak tűnő tárházát nyitotta meg a vállalatok előtt, hanem új nehézségeket, új versenyhelyzetet is teremtett. Manapság egy olyan vállalat, amely tradicionálisan pusztán gazdasági és technikai mutatókkal méri magát, és teljes közömbösséget mutat a szociális, környezeti, emberi jogi megfontolások iránt, egyszerűen képtelen lesz megbírkózni bizonyos kihívásokkal.

Az ilyen hozzáállás rossz hatással lesz a vállalat arculatára, amit csak fokoz az a veszély, hogy egy vállalat bármilyen kis mulasztását, visszaélését a globális média azonnal kommunikálhatja ld.

Így egy apró kommunikációs hiba óriási presztizs- és ebből kifolyólag egyben óriási pénzügyi veszteséget is jelenthet a vállalat számára.

Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél

A botrányok rávilágítottak a vállalatok sebezhetőségére is, és fokozódott a tudatosság a vállalati magatartásminták tekintetében. Egyre kevésbé hagyható figyelmen kívül továbbá a különböző nyomásgyakorló csoportok fogyasztók, környezetvédők, munkavállalók, politikai aktivisták, NGO-k heves, gyors és hangos fellépése, illetve általában a  munkavállalók, fogyasztók és a társadalom fokozódó érzékenysége, érdeklődése az emberi jogi és szociális kérdések iránt. Anna Dimantopoulou, az EU foglalkoztatási és Meg akarom gyógyítani a látásomat ügyekért felelős főbiztosa is megjegyezte egy konferencielőadásában, hogy manapság az üzleti szféra viselkedése, magatartása sokkal inkább a figyelem fókuszában van, mint korábban valaha.

További adalék ehhez, hogy a pénzvilág és a befektetők is  egyre torna a látás javítása érdekében információt igényelnek a vállalatokról, hogy jobban tudják azonosítani esetleges befektetéseik várható előnyeit, rizikófaktorait. Sőt bizonyos pénzügyi intézmények egyre növekvő mértékben támasztanak tematikus és célirényos —szociális és környezeti színezetű- elvárásokat a vállalatokkal szemben beruházásaik vagy éppen hitelezéseik előtt, és speciálisan ilyen vonatkozású kérdőíveket, jegyzékeket használnak az esélyek és kockázatok feltérképezésére.

Felértékelődik tehát az információ szerepe, és már nem elég, hogy egy vállalatról pusztán a hagyományos éves pénzügyi jelentése tudósítson. A kiélezett üzleti verseny tehát arra kényszeríti a vállalatokat, hogy megkülönböztessék magukat versenytársaiktól, fokozódik az átláthatóság iránti igény Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél a mediatizált nyilvánosság általi közvetett társadalmi konroll súlya.

Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy a cég arculatában imidzsében és a hírnevében testet öltő  tőke ma már néha fontosabb  a materiális vagyonnál. A presztizs pedig nagyban függ attól, hogy milyen mértékű a vállalat szociális, környezetvédelmi  szerepvállalása. Ezek a megfonolások tehát végső soron direkt rentábilitási szempontok szerint is értékelhetőek.

A Salomon Brothers új elnöke, Warren Buffett ezt úgy fogalmazta meg egy es tőzsdei botrány után, hogy a továbbiakban a cég pénzügyi veszteségei tekintetében ugyan megértő hozzáállást fog tanúsítani, ám a ha a cég reputációja szenved bármilyen apró csorbát, könyörtelen lesz. Szintén a globalizáció hatása, hogy manapság az államok már nincsenek olyan jogi eszközök birtokában, amelyekkel érdemben tudnák megregulázni a multi- és transznacionális nagyvállalatokat.

Sok esetben már a pusztán az is nehézséget okoz a fölgyorsuló üzleti világban, hogy az államok legalább figyelemmel kísérjék, utólagosan kontrolállják e vállalatok működését. Szokás ezt a tendenciát a munkaügyi szabályozás önkéntességi fordulatának, avagy a jog munkajog privatizálásának is nevezni. A vállalatoknak nemigen van módja kikerülni bizonyos új magatartásminták felvételét. Ez természetesen alapvetően önkéntesen megy végbe, de talán nem nehéz belátni, hogy a Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél is vázolt kényszerek hatására a valóságban ez már egyfajta szükségszerűség is.

Jól illeszkedik ez az egyéni és önkéntes felelősségvállaláson alapuló tendencia korunk társadalmainak individualizálódási folyamatába is. Nem elhanyagolható motivációja a CSR-kérdés felmerülésének  a munka világának folyamatos átalakulása. A tradicionálisan hierarchikus vállalati struktúrák átalakulnak, új típusú és atipikus munkavégzési, foglalkoztatási formák jelennek meg, növekszik a globális beszállítói és üzleti, kereskedelmi láncok, hálózatok súlya és az üzleti etika normái is kezdenek egyre nagyobb jelentőséghez jutni.

Összeségében elmodható, hogy szükségszerűen egyfajta dereguláció megy végbe e téren, és a munka világa egyre rugalmasabbá, komplexebbé, informálisabbá válik.

REACH 2018: Regisztrációs anyag összeállítása IUCLID-dokumentációként

Egy ilyen környezetben nem nehéz belátni  a CSR-jellegű, önkéntességen alapuló jelenségek elméleti létjogosultságát, sőt szükségeségét.

Az alábbiakban tekintsük át, hogy az eddigi tapasztalatok alapján milyen potenciálisan elérhető előnyökkel számolhat az a vállalat, amely a magáévá teszi és alkalmazza a legfontosabb CSR-elveket, eszköszöket.

Ezek természetesen egyben a motivációi is e beállítódás elfogadásának: ·        Javuló kép a vállalat arculatáról, illetve a márka, a védjegy várható felértékelődése, jobb megbecsülése. Továbbá a hasonló irányultságú vállalatokkal való kapcsolathoz a CSR közös nyelvet, alapvető referenciapontot jelenthet. Új üzleti, kereskedelmi lehetőségek, kedvező hozzáférés a fontos piacokhoz. Összességében véve megállapítható, hogy egy vállalat szociálisan felelős beállítódása hosszabb távon felfogható egy stratégiai jellegű beruházásnak, a jövőbe való invesztálásnak is.

Valószínűsíthető, sőt az eddigi tapasztalatok, felmérések alapján bizton is állítható, hogy az ilyen magatartásminták felvétele végső soron direkt gazdasági hatással is bír. Ennek folyományaként került sor ben egy hasonló célzatú nyilatkozat kiadásárailletve még ebben az évben megalakult a European Business Network CSR Europemelynek máig fő küldetése a CSR-vonatkozású tapasztalatcsere elősegítése.

A szakérő csoport ebben  egy olyan javaslatot tett, mely szerint az főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatoknak évente olyan jelentést kellene publikálnia, amely a változásmenedzselési technikájukat tárgyalja, tekintettel különösen a vonatkozó szociális jellegű tevékenységeikre és a foglalkoztatás, munkafeltételek kérdéseire.

A következő fontos állomás a márciusában lezajló Lisszaboni EU-csúcs, ahol tulajdonképpen a téma az EU politikai napirendjére került. Az EU felhívást intézett a vállalatokhoz, amelyben felkéri őket, hogy működjenek közre abban, hogy az EU re elérhesse újonnan lefektetett stratégiai céljait, nevezetesen hogy az EU ekkorra a világ legversenyképesebb, dinamikus és tudásalapú gazdaságává válhasson, ahol  a fenntartható gazdasági növekedés több és jobb munkalehetőséggel és erősödő szociális kohézióval párosul.

A későbbiekben már a júniusi Szociális Agenda és  márciusában Stockholmban, illetve a júniusában Göteborgban  ülésező Európai Tanács is foglalkozott a témával, az utóbbi a fenntarható fejlődés kontextusában. Mielőtt az EU CSR- Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél alakulásával kapcsolatos vizsgálodást folytatnánk szupranacionális szintszükséges, hogy kitérjünk a nemzetközi univerzális szabályozási szint eredményeire, hisz az EU-s megközelítés is szükségszerűen visszatükrözi ezek szellemét.

A cél az volt, hogy bevezesse a köztudatba a témát, széleskörű vitát és eszmecserét generáljon, továbbá, hogy kipuhatolja, hogy milyen partnerekre számíthat a kérdés további napirenden tartásában.

Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél Bizottság december ig várta a reagálásokat, kommentárokat, és a beérkezett mintegy válasz jeles bizonyítékát adta annak, hogy a társadalom legkülönbözőbb szféráiban európai, nemzetközi, nemzeti és regionális szintű intézmények, államok, pártok, Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél legkülönbözőbb szervezetek, vállalatok és azok szövetségei, szociális partnerek, egyetemi szféra stb.

A Green Paper konzultációs folyamata elősegítette, sőt szükségessé tette, hogy az Unió további lépést tegyen a területen.

26. szám, 2020. június 29.

A Bizottság ennek jegyében publikálta júliusában új CSR-stratégiáját, cselekvési programját egy értekezés formájában Communication from the Commission concerning Corporate Social Responsibility: A business contribution to Sustainable Develeopment. A dokumentum első része röviden konkluziót von a Green Paper konzultációs folyamatából és szintetizálja eredményeit, a második része felvázol egy európai szintű cselekvési tervet és definiálja CSR-koncepciót, majd a Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél fejezetekben leírja a vonatkozó konkrét cselekvési javaslatokat.

Fontos eredménye a dokumentumnak, hogy javaslata alapján már fel is állt, és október A Bizottság a dokumentummal igen tág alanyi kört kívánt megszólítani, köztük az uniós intézményekkel, tagállamokkal, tagjelöltekkel, szociális partnerekkel, az egész vállalati-üzleti szférával, fogyasztói szervezetekkel és minden további érdekelttel, hisz hite szerint csak széles körű összefogással lehet előrelépést elérni a témában, pusztán annak komplex jellegéből következőleg is.

A fennti két dokumentum képezi tehát jelenleg uniós szinten ennek az új, születőben lévő politikának a hogyan lehetne javítani a látást szemüveg nélkül, kiindulópontját, vitaanyagát, és a következőkben én is ezekre támaszkodom elsősorban az EU CSR-koncepciójának bemutatása során.

EU-s szintű hivatalos dokumentumként megemlíthető még a Tanácsnak a Green Paper vitája keretében alkotott decemberi határozata, amely többek között megerősíti  azt, hogy a CSR fontos hozzájárulás lehet a lisszaboni, nizzai és göteborgi EU-célok megvalósíthatósága tekintetében. Kiemelendő még a Tanácsnak egy vonatkozó határozata februárjából, amely elsősorban a tagállamok figyelmét igyekszik ráirányítani a CSR-kérdések széleskörű promotálásának fontosságára. Az Európai Parlamentben is születtek a témába vágó dokumentumok.

Jogi fellépést szorgalmaztak még az európai vállalatoknak a fejlődő országokban elkövetett visszaélései relációjában is. A Bizottság es értekezésével a Parlament áprilisában  foglalkozott jelentésében EP-Report Az egyre inkább szaporodó a német szemész orvosához kezdeményezések pl.

Az Egyesült Királyságban óta miniszteriális szintű felelőse van a kérdésnek és egy tárcaközi csoport is segíti a vonatkozó kormányzati munkát, illetve be született egy CSR-törvényjavaslat is, amelyből végül ugyan nem lett törvény, de azért már biztató és jó kiindulópont a jövőre nézve. Több országban történt előrelépés abban, hogy a vállalatokra nézve rendszeres jelentés- illetve beszámolótételi kötelezettséget írjanak elő CSR-kérdésekben.

Dánia és Hollandia is bátorítja erre a vállalatait, Németországban már kötelező ez bizonyos vállalati körre amelyek a nyugdíjalapokban érdekeltekaz Egyesült Királyságban is vannak hasonló kezdeményezések, de eddig Franciaország érte el a témában  a legátfogóbb eredménythisz óta a francia vállalatok kötelesek CSR-beszámolókat prezentálni. E megfogalmazás szerint a CSR vállalati szociális felelősség egy olyan kocepció, amelynek keretében a vállalatok  önkéntesen szociális és környezeti szempontokat, megfontolásokat integrálnak üzleti működésükbe és ilyen elvek fényében alakítják kapcsolataikat mindazokkal, akiket ténykedésük érint, illetve akik kihatással vannak az üzletmenetre tehát lényegében a tágan értelmezett érdekelti körrel.

Mindez pedig —leegyszerűsítve és összefogalva a motivációk sokaságát- azért történik így,  mert a vállalatok egyre növekvő számban és mértékben ismerik fel, hogy a felelős üzeleti magatartás végső soron fenntartható üzleti sikerhez, eredményekhez vezet. Egyre többen éberednek rá arra is, hogy manapság a profitmaximalizációs cél már önmagában nem biztos, hogy elegendő a hosszabb távú sikerhez, szükséges lehet a piac-,  verseny- és növekedésorientált látásmódot szociálisan és környezetvédelmileg felelős magatartással párosítani.

Noha sokan és sokféleképpen értelmezik Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél CSR-jelenséget, mégis vannak olyan többé-kevésbé közös referenciapontok, fogalmi elemek, amelyek Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél, értelmezése széleskörű konszenzuson nyugszik.

Ezek lényegében a következők: ·        Szociálisan felelősnek lenni nem pusztán a fennáló jogi követelmények teljesítését jelenti.

Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél rövidlátás és születési idő

A CSR mindig a vonatkozó alapvető jogi elvárások túlteljesítéseként értékelendő, és éppen ezért lényegi fogalmi eleme az önkéntesség. A CSR inkább kiegészíti, mint felváltja  a jogalkotást és a szociális dialógust. Tehát lényegében nem is annyira eszköz, mint inkább egy hozzáállás, ügyintézési mód, azaz egy lehetséges útja a vállalatvezetésnek.

Lézeres látáskorrekciós ár vélemények

Valójában az  SMEs-szférában is sok vállalat felismerte már a CSR-tecnikák üzleti előnyeit és követi, alkalmazza is őket, anélkül, hogy valójában igazán jártasak lennének e praktikákban. Nekik igazából általában nincs jól körölhatárolható, deklarált CSR-programjuk, nem vázolnak ebből elvont értéket és sokkal kevésbé tudatosak e tekintetben. Azonban az, hogy a hozzáállásuk sokkal informálisabb, intuitivabb és ad-hocabb, nem jelenti azt, hogy ténylegesen nem viselkedhetnek szociálisan felelős módon.

Tehát rádióamatőr korszakom nagyjából az engedély megszerzésével egyszerre ért véget.

Az EU ennek ellenére e téren egy sokkal tudatosabb és stratégiailag megalapozottabb attitüdöt szeretne meghonosítani. Az előbbiekben felvázolt fogalmi elemeket természtesen az egyes érdekelt szférák érdekeiknek és értékeiknek megfelelően esetről-esetre eltérő hangsúlyokkal látják el a viták során, illetve ezekhez hozzáadnak más elemeket, vagy éppen elvesznek ezekből.

Ezt a Bizottság meg Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél tette, levonta belőle a következtetéseket, és Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél továbbiakban is méginkább igyekszik a konszenzusorientált beállítódást követni. Az elemzés legfontosabb következtetéseit es értekezésének első nagyobb tematikus egységében tette közzé a Bizottság. Tekintsük át a következőkben a legfontosabb hangsúlyokat az egyes szférák, szereplők relációjában: ·        Az üzleti szféra és a vállalatok kifejezetten Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél a jelenség önkéntes természetét, kapcsolatatát a fenntartható fejlődés koncepciójával és a globális illetve ezt kiegészítve a lokális megközelítés primátusát, szinte kizárva az EU szupranacionális szintjét ld.

Tagadják a minden vállalatra alkalmazható univerzális megoldások lehetőségét, és éppen ezért nem támogatnak semmilyen EU-szintű szabályozást sem.

Szerkesztővita:Burumbátor/Archív36

Szerintük a kikényszerített harmonizáció kontraproduktív lenne, és éppen a vállalati szintű kreativitást, innovativ látásmódot ásná alá, és figyelmen kívül hagyná az eltérő földrajzi területeken működő vállalatok speciális igényeit, lehetőségeit.

Elismerik ugyan a CSR stratégiai jelentőségét a hosszú távú fenntarthatóság és siker tekintetében, de kiemelik, hogy a profitabilitás és a rentábilitás sokkal inkább már nélkülözhetetlen előfeltételei a CSR-nek.

Éppen ezért a CSR-nek csak a piaci logika mentén szabadna  formálódnia. Kijózanító erővel fogalmazzák meg azt is, hogy ugyan mindannyian felelősek vagyunk környezetünkért, de a mai világban csak az üzleti szféra van olyan eszközök és hatalom birtokában globalitás és tőkeerőhogy effektíve is tudna valamit tenni. Persze csak ha akar Éppen ezért kiállnak valamiféle  standardizáló, akár uniós szintű jogalkotási váz megteremtésének szükségessége mellett.

Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél szemész diagnosztika

Ők többnyire kötelezővé és  jól ellenőrizhetővé tennék a szociális és környezeti vonatkozásokra irányuló vállalati beszámolók rendszerét is. Továbbá figyelmeztetnek, hogy pusztán az unilaterális módon üzleti, vállalati érdekeket tükröző CSR-megoldások nem lehetnek hitelesek, és ezért az összes releváns érdekelt bevonásával kell kifejleszteni, alkalmazni és értékelni a CSR-eszközöket.

Ez az igény nyilvánvalóan értékelhető úgy is, hogy a napjainkban egyre kevesebb jelentőséggel és erővel bíró szakszervezetek saját befolyásuk fenntartásának, esetlegesen erősítésének még lehetséges útjait is keresik, és nem megvetendő önérdekként hagsúlyozzák is.

Természetesen nem szabad elhallgatni a szakszervezetek hozzáállásában természetszerűleg és tradicionálisan szükségszerűen lappangó szkepszist sem. Vonatkozó megnyilatkozásaikon átüt az attól való félelem, hogy az egész CSR-jelenség nagy kihívást jelent a nemzetközi, és főként a tradicionálisan nemzeti szintű munkaügyi és szociális jogalkotásra, illetve a kollektív alku hagyományos rendszerére és ezzel a szakszervezetek már így is folyamatosan halványuló szerepére is.

15 évesek lettünk!

Ők a CSR- kérdésnek ezt a kiragadott gyakorlati elemét hangsúlyozzák, hiszen az így szerezhető információ számukra óriási érték, segítheti és megalapozhatja a szociálisan felelős beruházói döntést. Természetesen manapság még csak a fogyasztók egy szűkebb köre értékeli, értékelheti beszerzéseinek esetleges etikai és szociális dimenzióit, de  hinnünk kell abban, hogy a folyamatosan prognosztiált gazdasági növekedés és jólét együtt járhat az igényesség és tudatosság növekedésével is.

Könnyen belátható, hogy hosszú távon nyilvánvalóan csak az első felfogás tartható. A fenntiekben körvonalazott fogalmi szintű hangsúlyeltolódások mellett számos egyéb vitatott és ellentmondásos téma, kérdés terheli a CSR- kommunikációt. A következőkben jelzendő, felvetett problémás és képlékeny vitaterületek mindegyike külön elemzést érdemelne, mindamellett hogy a dialógus jelenlegi szintjén még nagyon eltérő álláspontok és nézetek ütköznek e témákban, és  folyamatosan formálódó, vizsgált és értékelt kérdések ezek.

Éppen ezért ehelyütt csak érintőlegesen utalok rájuk,  jelezve, hogy viszonylatukban további tapasztalatok, kutatások szükségesek. Ilyenmég messze nem tisztázott kérdés a CSR-eszközök tényleges gazdasági hatékonysága, és e tekintetben a hosszú távú üzleti siker és a CSR kapcsolata. Természetesen a CSR témák és eszközök köre, jellege, alakalmazhatósága, a hasznosítás motivációi, feltétlei, módjai és szférái is mind-mind folyamatosan vizsgálandók.

Nem elhanyagolható kérdések a megvalósíthatóság és az ellenőrzés kérdései sem. Okszerűen merülhet fel a józan érdeklődőben a kérdés, hogy valóban valami új dologról, esetleg paradigmaváltásról van-e itt szó, vagy esetleg a CSR valójában nem más, mint jól irámyzott és jól időzített üzleti, kommunikációs és marketing praktikák tendenciózus tematizálásának halmaza?

Persze ezen elméleti kérdés mellett a gyakorlatban is felmerül a probléma és a nyilvánosság súlya. Még manapság Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél, ha egy vállalatról túl sok jót, pozitívat hallunk, olvasunk, talán rögtön valami rosszat sejtünk, és esetleg ügyes és bújtatott reklámra, rosszabb esetben egyenesen korrupcióra gondolunk.

Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél ajánlások a látás javítására

Azt is gyakran tapasztalhattuk, hogy egyes cégek hangzatos ismertetői, kirakatakciói mögött nincs mindig valós teljesítmény, és hogy könnyebb és olcsóbb egy jól strukturált marketingkampányt elővezetni, mint valós környezeti és szociális felelősséget mutatni és esetleg tenni is valamit.

Az pedig már tényleg messzevivő, sőt filozofikus kérdés, hogy mit és mennyit ér az operazionalizált erkölcs és etika, illetve hogy szabad-e, lehet-e gazdaságossági- és profitszempontok fényében is értékelni olyan pozitív tetteket vagy attitüdöt, amely pont attól lenne az, ami, hogy önértéke van, önmagában értékes?

A másik átfogó és bonyolult vonatkozó problémakör a jog és CSR viszonya. Nekünk jogászoknak nyilvánvalóan ez a legfontosabb kérdéskör, most azonban csak röviden érintem a problémát, későbbi tanulmányokban kívánok ezzel behatóbban foglalkozni.

Említettük, hogy a CSR lényegéből fakadóan önkéntes lenne. Akkor mégis miért van egyre több jogi szabályozása a kérdéskörnek?

Hogyan javíthatjuk a látásmódot számos tevékenységnél ingyenesen letölthető szemészeti tankönyv