A filozófia mint elméleti világkép jellemzői, A mese mint világkép

Nem a nagy filozófiai rendszerek kora ez, hanem a kísérletező, a a filozófia mint elméleti világkép jellemzői fürkésző újraorientálódásé. A filozófia újraeszmélése tapasztalható a kultúrtörténeti átalakulások hátterében, amelyek azt bizonyítják, hogy a reneszánszot a feltalálások és felfedezések korszakaként is jelle-mezhetjük: A hajózási technika fejlesztése iránytű nagy felfedezőutakhoz vezet Kolumbus, Vasco da Gama aminek európai expanzió a következménye és az ismeretek bővülése idegen országokról és népekről.

Kopernikusz megalkotja heliocentrikus világképet.

Navigációs menü

A mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás amelyet Gutenberg talált fel, lehetővé teszi hogy írott gondolatokat addig ismeretlen mennyiségben és sebességgel terjesszenek. Alberti a festészetben felfedezi a perspektíva elvét.

A kereskedelem és a pénzgazdaság fejlődése éppen úgy társadalmi fordulatokhoz vezet, mint a háborús technika változásai, amelyek aláásták a lovagi rend helyzetét.

Míg a középkori világot a rendek hierarchikus rendszerének és az egyház a gyermek pszichológiailag harap zártsága jellemezte, addig most áttörés megy végbe a dinamikus társadalom irányába. A Petrarca és Boccaccio által alapított szellemi mozgalmat, a humanizmust a skolasztika megmerevedett hagyományától való elfordulás lobbantotta lángra.

• Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok
• Ennek összhangzatos harmonikus kifejezője a mindenség: a Kozmosz.
• Szemészeti klinika Nikolaevban

A humanistáknak a filozófia mint elméleti világkép jellemzői középkori gondolkodó olyannak tűnik, aki megrekedt a teológiai és logikai szőrszálhasogatásokban, ezért a humanisták az embernek az antikvitás szelleméből való újjászületését követelik. A túlnyomórészt irodalmi színezetű mozgalom a XIV. Filozófiailag jelentős képviselői: F.

Ez a titokzatos alap Thalész szerint a "víz", Anaximandrosz szerint az arkhé őselv, ősforrás vagy apeiron határtalan és meghatározhatatlan őselvAnaximenész szerint pedig a "levegő". A víz és a levegő kifejezéseket jelképesen kell értenünk: mert a milétosziaktól ránk maradt gondolat-töredékek arról tanúskodnak, hogy az őselv valamiféle titokzatos isteni valóság Anaximandrosz szerint az apeiron kormányoz mindent! Thalész azt állítja, hogy minden istenekkel van tele! Ezek a gondolkodók elsősorban nem fizikusok nem természettudósok voltak, hanem teológusok. Felfogásukban a phüszisz természet nemcsak az érzékelhető természet, hanem az érzékfeletti, isteni ősforrás is, amelyből a dolgok erednek.

Petrarca, C. Salutati, L. Alberti, L.

A mese mint világkép

A humanista gondolkodás középpontjában az ember áll és olyan hozzá tartozó témák, mint a természet, a történelem, a nyelv. Itt a studia humanitatis az átfogó szellemi és művészi kiműveltség aspektusát jelenti, ahogyan ez az uomo universale eszményképéhen kifejezésre jut, akinek a műveltségi foka egyben az erkölcsi minőség mértéke is. A reneszánsz olasz filozófiájára különösen Platón és Plótinosz újrafelfedezése nyomja rá a bélyegét, akiknek az ismeretét Plethon, a görög tudós hozza el Olaszországba, aki Cosimo de Medicit a Platonikus Akadémia újraalapítására ösztönzi Firenzében Ficino fordításainak és írásainak nyomán egész Európában elterjedt Platón ismerete.

Ficino filozófiája különösen az emaná-cióról és a szép jelentőségéről szóló újplatonikus tanításra támaszkodik.

Az arisztotelianizmus is újraéledt ebben a korban páduai a központtal. Képviselői közé tartoznak Pietro Pompo-nazzi es Jacopo Zabarella.

Rövid összefoglaló a filozófiáról. A filozófia előadásainak absztrakt

A természetfilozófia is virágzását éli. Giordano Bruno mellett, aki a kor legátfogóbb gondolkodója, B. Telesiót, F.

Patrisit és T. Campanellát említhetjük meg.

• Látásteszt táblázat hogyan kell nyomtatni
• Világnézet: meghatározás, szerkezet, kialakulási tényezők, típusok.
• SH-Atlasz Filozófia.
• Golovin asztal a látás ellenőrzésére az orvosi fórumon
• Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
• Például J.
• Untitled Document
• Világkép – emberkép – pedagogikum | Pedagógiai Folyóiratok

A reneszánsz legsikeresebb teljesítményei közé számit a modern természettudományok alapelveinek kidolgozása egy új tudományfogalom és módszertan alapján. Kepler és Galilei szerint a tudomány kvantitatív, számszerűen meghatározható viszonyokkal foglalkozik, hagyományos lényegre vonatkozó kérdéseket háttérbe szorítva.

Bacon szerint a civilizáció haladása a tudomány és technika fejlődésén alapul, amely az emberi jólétet szolgálja. Az új állam és jogfilozófiában, hogyan azt Bodin, Grotius és Althusius képviselik, a szuverenitás a természetjog és az uralmi szerződés fogalmai töltenek be központi szerepet.

Lovász Andrea: Jelen idejű holnemvolt. Szeminárium a meséről. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2007

Machiavelli rámutat az erkölcs és a politika tényleges szétválására. A szellemi fordulat végül az egyházat is elérte a Martin Luther által kezdeményezett reformációval.

A pápák világi beállítódása, hatalomvágyuk túlfeszítése, az alsópapság hiányos teológiai képzettsége, az egyházi visszaélések és az általános erkölcsi hanyatlás képezte a megújulásra irányuló követelés alapját.

A reformáció következményei mélyreható változásokat eredményeznek a szellemi-vallási területen, Európa politikai térképén és a gazdasági-társadalmi szerkezetben.

Világkép – emberkép – pedagogikum

A korai újkor egyik legjelentősebb teljesítménye az Új tudományfogalom kialakítása, amely természettudományos módszertanon alapul. Az ész és a tapasztalat a biztos megismerés egyedüli alapelvei. Nikolaus Kopernikusz az újkori fordulat szimbolikus alakjának tekinthető.

Johannes Kepler továbbfejleszti a természet kvantitatív megismerésének módszerét.

A bolygómozgásokra vonatkozó részletes számításokon alapuló törvények korrigálják Kopernikusz rossz előfeltevéseit, olyanokat, mint a bolygók körpályájának előfeltételezése a kör alak idealizálása miatt, amely az antikvitás óta elfogadott volt.