Szemészeti kettős látás. A kettős látás hátterében | HAON
Tartalom
A szem optikai törőközegei szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest képet hoznak létre az ideghártyán amelyet recehártyának vagy retinának is neveznek. Egyszerűsített formában e törőközegek úgy viselkednek, mint egyetlen vastag gyűjtőlencse.
A végtelenből érkező - párhuzamos - sugarak a törőközegeken túl egy pontban egyesülnek, és a tárgy képe fordított, kicsinyített, valódi képként jelenik meg a hátsó gyújtópontban elhelyezkedő ideghártyán, de csak abban az esetben, ha a szem optikai adottságai épek.
Az ideghártya fényérzékeny receptorainak ingerülete az ugyancsak a retinában lévő bipoláris idegsejtekre tevődik át, és szemészeti kettős látás a ganglionsejtekre jut. E sejtek axonjai a retinában a látóidegfő vakfolt, papilla felé húzódnak, itt kötegbe tömörülve, látóidegként elhagyják a szemgolyót és az agyalapon az agyalapi mirigy felé húzódnak.
A két szem két látóidege itt részben kereszteződik, majd a talamusz térdestest nevű része irányába halad. A térdestestben történő átkapcsolás után a szétterülő rostok a nyakszirti agylebeny körülírt területébe, a látóközpontba vezetik a fényingerek keltette ingerületet.
Leggyakoribb tünetek, melyek szemészeti problémákra utalnak: Szemfáradtság.
