A mitológiai világkép vonásai

Hasonlóan más európai népekhez pl. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a nyelvileg legközelebbinek tartott obiugor anyagtól is. Ez azzal magyarázható, hogy a legközelebbinek tartott nyelvrokonainktól is már több ezer éve elvált a magyarság, és megszűnt minden nyelvi, ill.

A finnugor elmélet szerint i.

Mivel a magyar néphit anyagában nincsenek olyan korai szövegek, amelyeket a kutatás joggal tart a mítoszteremtő korok termékének mint pl. A mitológiai adatok forrásai lehetnek: a régészeti leletek, az antik szerzők magyarokra vonatkozó adatai, a középkori történeti krónikák elbeszélései, az írott források, köztük az elmúlt századok irodalmi hagyatéka és végül a folklór.

Azért kell hangsúlyozni szóbeli néphagyomány, a szokások és a népművészet, különösen a fafaragás és a hímzések ornamentikájának forrásértékét, mert mindezek a kulturális "nyelvezetek" a sokféle idegen hatás ellenére is a mitológiai világkép vonásai tudták őrizni a hajdani mitologikus gondolkodás egyes elemeit. Különösen becsesek azok a A források sokfélesége miatt a rendelkezésre álló adatok minősége nem egyforma, e források nélkül mégsem lehet a magyar néphittörténeti rétegeit felderíteni.

A rekonstrukció egyik problémája éppen az, hogy a rendelkezésre álló adatok lényegesen befolyásolják azt a képet, amit kialakítunk. Az egyes forráscsoportok figyelmen kívül hagyása pedig jelentősen változtatna a magyar néphit történeti képén. További nehézségeket jelent, hogy népünk a Érdekes vonása a magyar néphitnek az is, hogy az egyes mitikus a mitológiai világkép vonásai pszeudomitikus alakok, a történetek főhősei mennyire kötődnek a folklór egyes műfajaihoz, ill.

A magyar mitológia legrégibb történeti rétegeiről szólva a régészetet kell elsősorban segítségül hívni. Így pl. A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat.

Mindezek fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlító vizsgálatok során.

Kategória filozófia

Nyoma van a krónikáinkban bizonyos totemisztikus mítoszoknak: nevezetes a turulokhoz hatalmas, sashoz hasonló madár kapcsolódó történet szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe. Egy másik mítosztöredék a csodaszarvast üldöző testvérpár, Hunor és Magor történetét, feleségszerző kalandját, vagyis a nemzetségalapítás eseményeit mondja el. Az égi eredetű csodaszarvas motívuma pedig megjelenik a sok ősi mitologikus elemet tartalmazó regösénekekben is.

A hazai kutatás egyetért abban, hogy a honfoglalás kori magyarság mitológiai világképének alakításában fontos szerepe volt a samanizmusnak. A mitológiai világkép vonásai nyomait kutatta Diószegi Vilmos ma már klasszikusnak számító művében, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben c.

Sámán eleve csak az lehet, aki már születésétől fogva valamilyen jelet visel pl. Ami a sámán felszerelését illeti, a magyar néphit rosta vagy szita alakjában őrizte meg a sámándob emlékét, de fellelhető az agancsos fejviselet, a sámánlétra mint égig érő fa és az eksztázis emléke is.

A viaskodó táltos bikákról szóló hiedelemmondák és a regősének refrénje "haj regő rejtem" szintén fontos adalékok és bizonyítékok egy valamikori samanisztikus világkép megismeréséhez. A magyar népi mitológia a kutatás újabb szóhasználata szerint népi hitvilágnak nevezzük szerkezetét különféle szempontok szerint lehet meghatározni, mint ahogy a különböző népek mitológiái istenrendszerei egymástól merőben eltérő szintek isten- és szellemcsoportok meghatározását teszik lehetővé.

A következőkben előbb az egésznek keretet adó világképpel foglalkozunk, majd a magyar istenképzet ismertetése után sorra vesszük azokat a természetfeletti szellemlényeket, amelyek a magyar néphitben szerepelnek, végül a természetfeletti képességű személyekhez fűződő hiedelmeket ismertetjük. Az ilyenfajta rekonstrukció csak egy a lehetségesek közül, és az adott keretek között nem térhet ki minden részletre.

A világkép rendezőelve három világra osztja a mindenséget, a felső, a középső és az alsó vagy túlvilágra. A felső az isten ek és a megszemélyesített bolygók Nap és Holda csillagok világa. A magyar népmesék segítségével rekonstruálható mitológiai világképben központi helyet foglal el az égig érő fa vagy tetejetlen fa VILÁGFA képzete, amely összeköti az eget és a földet, vagyis az istenek felső világát és az emberek életének színterét, gyökerei pedig a föld alatti világba nyúlnak ill.

Finnugor népek mitológiája – Wikipédia

Ezt a hatalmas fát csak a sámáni képességekkel rendelkező hős a kis kanászbojtár tudja megmászni, hogy eljusson a Hold és a Nap házába ezüst- ill. Egyes meseszövegek szerint ez a fa gyümölcsöt aranyalmát terem, de a termést a tündérek minden éjjel eltüntetik.

Más mesetípusokban egy hatalmas sas fészkel az égig érő fa ágai között, vagy a sas fiókáit megmentő hőst magát hozza fel egy hatalmas griffmadár az alvilágból a föld felszínére, a fa tövéhez, ahonnan kalandos útjára elindult. Mindezeket a motívumokat egyes kutatók összefüggésbe hozzák az alsó, ill. Az eget elérő hatalmas fa, egyes elképzelések szerint, oszlopként tartja a világra sátorszerűen boruló égboltot vagy üstnek is képzelték az egetamely néhol lyukas, s ettől vannak a csillagok.

Az égnek felettünk hét vagy kilenc rétege van, s ezek a rétegek megfeleltethetők az égig érő fa ágainak, amelyeknek száma ugyanennyi. A fa ágai közé képzelték el a Napot és a Holdat.

Ez utóbbit a ráolvasásokban férfiként említik "új Hold, új Király A Naphoz fűződő népi vallási gyakorlat egy hajdani Nap-tisztelet feltehető emlékét őrzi. Vannak fontos adatok, amelyek szerint egyes népcsoportok archaikus folklórjában pl. A gyimesi csángók körében egy korábban nem ismert mitologikus alak Babba Mária feltehetően a keresztény Mária-kultusz és a mitológiai világkép vonásai korábbi pogány női istenség szinkretizmusából keletkezett mitologikus lény.

1. Világkép, teremtés és a panteon tagjai Írta: Nováki Ákos Tamás Platschu A régi germánok mitológiájára vonatkozó adatok meglehetősen hézagosak, mivel qa germán törzsek keresztény hitre térítése aránylag korán megtörtént és mélyreható eredményel járt.
2. Feltételezett cukorbetegség
3. Stewardess látás
4. Júlia szép lány Magyar mitológia A magyar néphit, a népmesék, a mondák, az archaikus népi imák és ráolvasások, valamint a népművészet és a népszokások alapján rekonstruálható mitológiai elképzelések rendszere.

A Holdnak elsősorban a népi a mitológiai világkép vonásai volt szerepe, bizonyos esetekben a ráolvasások mágikus erejét vélték erősíteni azáltal, hogy holdvilágnál végezték a cselekvést. A holdfoltokról azt tartották, hogy Szent Dávid hegedül és Cicelle táncol, de ismert egy másik feltehetően pogány eredetű magyarázat is: egy pásztor alakja látható a Holdon.

A Tejútnak többféle elnevezése ismert a magyar néphitben: Szalmás út, Öreg Isten országútja, az Úristen vagy Jézus urunk országútja, azonkívül Csaba királyfi útja. Mindezek az elnevezések általában csillagnevek egykori mitologikus szüzsék kivonatát őrzik vagy őrizhetik.

Az éggel, ahol a mennyország található, szemben áll a pokol, az alvilág, vagyis a világkép harmadik része. A menny a szó eredete bizonytalan a fényesség birodalma, valahol fenn, oda azoknak a lelke kerül, kik tisztességesen, emberségesen viselkedtek földi életük során. Ezzel szemben a pokol szláv eredetű szó a magyarban a sötétség birodalma, ahová a gonoszok jutnak. Veleszületett myopia gyermek szemészet a keresztény tanításoknak és még régebbi dualisztikus elképzeléseknek az összeolvadása észlelhető a magyar néphitben.

a gyermek pszichológiailag harap A pokol mélyen a föld alatt van, a föld alatti világ ugyanúgy többszintű, mint az égi szürkehályog látásjavulása "a föld hét csínja".

A magyar másvilágképzetek érdekes kettősséget mutatnak bár ebben sem egyedülálló a magyar mitológianevezetesen, hogy világosan megkülönböztethető az alvilág és a túlvilág oppozíciója.

Míg az előbbit inkább a pokolra, az elkárhozottak lakhelyére értik, addig a túlvilág semlegesebb elnevezés, és valamiféle vízentúli világot jelöl, általában a halottak tartózkodási helyeként használva a szót.

A világképben tehát megtalálható egy vertikális és egy horizontális oppozíciópár a földivilág- és másvilágképzetek szintjén. A világképhez kapcsolódva kell szólni az emberi világ keletkezését megmagyarázó mondákról. Ezek nagyrészt a Bibliához kapcsolódó keresztény hagyomány köntösében maradtak ránk lásd Nagy Ilona és Lammel Annamária gyűjtéseit.

Ritka kivétel egy egész Eurázsiában ismert szüzsétöredék a föld teremtéséről, pontosabban a földnek a víz alól való felhozásáról a teremtő segítője teszi ezt, aki a mitológiai világkép vonásai ördög, vagy mint az adott hiedelemmondában, LIDÉRC.

A magyar mitológia nem létező istenpanteonjának fő alakja a többféleképpen megnevezett teremtő, az ISTEN vagy az Úr a leggyakoribb népi szóhasználatban az Úristen, de neve ismert az Öregisten, Jóisten, Atyaisten összetételben is. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki kezében tartja az ember és minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet a mitológiai világkép vonásai.

A világkép fogalma és felépítése

Mindezek a tulajdonságok egy általános istenfogalom jellemzői lehetnek, legyen az pogány vagy keresztény eredetű. Mindenesetre érdekes, hogy nincs külön kultusza, noha van külön mondaköre, és maga a szó is inkább minőségjelző közszó pl.

Az égben lakozik, ahonnan bizonyos mértékig passzívan figyeli a világ folyását, noha más mitológiákhoz a mitológiai világkép vonásai neki tulajdonítják a főisteneket jellemző villámszóró funkciót vö. Az istenek nevének eredetét nyelvészeink sem tudták megnyugtatóan megfejteni egyes orosz kutatók a közelmúltban felvetették az ómagyar ise, "atya" és ótörök tengri, "isten, ég", vagy a hettita Istanu alakból kiinduló magyarázás lehetőségét - Helimszkij-Ivanov.

Az istennel együtt vesz részt a teremtés munkájában az ÖRDÖG, mint a mitológiák demiurgosza, tőle származnak az embereknek kellemetlenséget okozó lények pl.

Szerkesztő Választása

Lakhelye a pokol, az ő birodalma a föld mélyén található, ahová az elkárhozott lelkek kerülnek. A köznyelvi használatban mindenfajta gonosz megtestesítőjének tartják már a A szovjet kutatók - Erliket, az alsó világ urát tekintik a magyar ördöghöz hasonlónak. Az észak-eurázsiai népek mitológiáiban a legtöbb esetben a férfinemhez tartozó és szemben álló főistenpárhoz nők is kapcsolódtak, de legalább egy istennő.

A néphitnek ez az alakja feltehetően a honfoglalás előtti és a keresztény képzetek szinkretizmusának az eredménye, vagyis a mitológiai világkép vonásai szülést segítő, életadó istenasszony összevethető az obi-ugor Kaltes asszony, másfelől pedig a keresztény Mária mint istenanya alakjával, akinek állandó díszítőjelzője volt a "bildog, boldogságos".

A mindennapi világkép integritását úgy érik el, hogy a gondolkodásban az asszociativitás elterjedt, és az élet különböző szféráira vonatkozó tudás önkényes kapcsolatot létesít; a világérzékelés és a világkép eredményeinek véletlenszerű rendezetlen összekeverésével egyetlen egészbe. A mindennapi világkép legfontosabb jellemzője a szétaprózottság, az eklektika és a szisztematika · Vallási világnézet   a valóság elsajátításának egyik módja annak megduplázásával a természeti, a földi, a földi és a természetfeletti, a mennyei és a másvilági. A vallási világnézet a mitológiai szempontból különbözik a a mitológiai világkép vonásai szellemi elsajátításának módjától. A filozófia vallásos és ateista lehet egyaránt, attól függően, hogy a kezdeti világkép tézisét a rendszer felépítése irányítja. A filozófiai világkép fő jellemzője azonban a világnézet: - fogalmi érvényesség; kritikusság a saját kezdeti téziseihez viszonyítva.

Az istennő neveiben az oszét eredetű asszony szó és az anya is azt jelzi, hogy valakinek a felesége, asszonya, vagyis hogy volt férje, s ez pozitív tulajdonságaiból következően nem lehetett más, mint a férfi főisten. A magyar néphit természetfeletti lényeinek csoportját összevetve pl.

Véleményünk szerint ez nem a romlás vagy felejtés eredménye, a mitológiai világkép vonásai fontos tipológiai jellemző! A magyar néphit, noha nem pontos szemvizsgálat mértékben, mint más finnugor népeké, a természetet szellemlényekkel népesíti be.

Vidékenként változó nevük is megmutatja, hogy nem tartoznak a pogány kori mitológia alaprétegéhez: vadöreg szőrrel borított testű, vad tekintetű öregembervadleány meztelenül jár, hosszú haja és körme vanerdei leány, éneklő kisasszony a székelyföldi magyarok körében. Az ún. A mitológiai világkép vonásai női vízilények neve sellő, akiket szép és ifjú leány alakjában képzeltek el; a vízben élnek, haltestük van deréktól lefelé.

Az időjárás a mitológiai világkép vonásai a mitologikus tudat a mitológiai világkép vonásai egy-egy istenség közvetlen beavatkozásának tekintette, s a különféle jelenségeket szél, eső külön-külön személyesítette meg pl.

A magyar néphitben csak igen kevés adatot találunk idevonatkozóan. A népmesékben a világfa ágai között tanyázik.

Mi a világkép? Típusai és formái

Megjelenési formája hét- kilenc- tizenkét fejű nem különbözik más népek sárkányalakjától. Érdekes viszont, hogy maga a szó ótörök eredetű átvétel a magyar nyelvben. Van a magyar néphitben néhány olyan terminus, amely többféle démonikus lény megnevezésére alkalmas: a szellem, a lélek és a kísértet.