TERMÉSZETI VILÁGÍTÁS

A fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása

Bódizs R: A melatonin, az alvás és a cirkadián ritmusok: elméleti megfontolások és kronofarmakológiai alkalmazásaik. Lege Artis Medicinae 19 : Wednesday November E-mail: bodrob net. Ennek eklatáns példái a cirkadián ritmusok, amelyek a nappal és az éjszaka váltakozására készítik föl a szervezetet.

A melatonintermelôdés cirkadián ritmusa anticipálja az alvásperiódus várható idôzítését és tartamát, az agyi ingerfeldolgozás alvásra jellemzô üzemmódját, továbbá — megfelelô környezeti feltételek mellett — az álmosság és részben az alvás megjelenését is elôsegíti. A melatonin alvásra gyakorolt hatásainak sajátosságai a lassú hullámú EEG-tevékenység csökkenése, illetve az alvási orsózásnak megfelelô EEG-tevékenység és a REM-alvás idejének fokozódása.

Más hipnotikus hatású hatóanyagokhoz hasonlóan a melatonin is csökkenti a magtemperatúrát, de emellett számottevô kronobiotikus a fénycsövek látásra a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása ​​hatása is rendelkezik, amennyiben napszaktól függôen gyors és erélyes cirkadián fázisváltásokat képes elôidézni.

Mivel a fény akutan gátolja a melatoninprodukciót, a megfelelô idôzítésû és alacsony hullámhosszú komponenseket is tartalmazó fény az exogén melatonin mellett, illetve azzal kombináltan felhasználható a jet-lag szindróma és más cirkadián ritmuszavarok kezelésében. Kulcsszavak: melatonin, alvás, cirkadián ritmusok, fényterápia, jet-lag, kronobiológia, kronoterápia, a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása Melatonin, sleep and the circadian rhythm: theoretical considerations and their chronopharmacological applications Abstract: The predictive homeostasis of living organisms is an anticipatory adaptation to rhythmical environmental changes.

A good example for this is the circadian rhythm preparing the organism for the alternation of day and night. The circadian rhythm of melatonin production anticipates the timing and duration of nocturnal sleep a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása human subjects.

It also induces a sleep-like stimulusprocessing mode of the brain and — in case of adequate environmental circumstances — a soporific and in part, a sleep-inducing effect. Like other substances with hypnotic properties, melatonin decreases core body temperature, but has also a strong chronobiotic effect that is expressed as rapid and strong phase shifts of the circadian rhythm, depending on the time of day of melatonin administration.

Because light acutely suppresses melatonin production, adequately timed light exposition, containing also low wavelength components, together with exogenous melatonin, could be useful in treating jet-lag syndrome and other circadian rhythm disorders.

Keywords: melatonin, sleep, circadian rhythms, light therapy, jet-lag, chronobiology, chronotherapy, chronobiotics A homeosztázis az organizmusok és nyílt rendszerek sajátossága, amelynek révén a belsô környezetüket oly módon szabályozzák, hogy annak egy stabil állapotát, azaz az egyes paraméterek jellegzetes mintázatát tarthassák fönn. A fenti meghatározás Cannontól származik, aki a fogalmat a Test bölcsessége címû munkája keretében vezette be az élettanba 1.

A belsô paraméterek állandóságát a változó környezetben biztosító mechanizmusoknak számos elônye van, ugyanakkor ezek a mechanizmusok költségesek és energiát igényelnek.

A vibráló fény hatásai a fejfájástól, a szem fáradásán át egészen a látás és közérzet romlásáig terjednek.

Reaktív és prediktív homeosztázis A környezet némely lényeges paraméterének változása távolról sem tekinthetô véletlenszerûnek, hiszen a Föld saját tengelye körüli, illetve a Föld Nap körüli forgásából eredô georitmusok azt nagymértékben meghatározzák. A fényviszonyok váltakozása — bizonyos intenzitástartományokon a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása — másodpercnyi pontossággal elôre jelezhetô.

a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása melyik szerv felelős a látásért

A test bölcsessége — hogy Cannon megfogalmazásával éljünk — ezeknek a környezeti fluktuációknak az elôre látására is kiterjed, ez ugyanis hatékonyabb, mint utólag alkalmazkodni a változásokhoz. Prediktív homeosztázisnak nevezik azokat a mechanizmusokat, amelyek elôre látható környezeti változásokra készítik föl a szervezetet, mint amilyen a nappal és az éjszaka vagy az apály és a dagály váltakozása.

E mechanizmusok közül a cirkadián ritmusokkal kapcsolatos folyamatok az élôvilágban széles körben elterjedtek, a nappal és az éjszaka váltakozásával összefüggô környezeti ingerekre készítik elô a szervezetet, és az ember esetében is rendkívüli jelentôségük a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása 2.

Mindez kiegészül azokkal a kondicionált válaszokkal, amelyek a természetes és mesterséges környezetben tapasztalható ritmikus, napszakfüggô jelenségek, és a belsô fiziológiai paraméterek közötti társítások révén, mintegy részévé válnak a cirkadián fiziológiának.

Mit anticipál a melatonintermelôdés?

a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása

Régrôl ismert megfigyelés, hogy a fény gátolja a tobozmirigy melatonintermelését. Szakmai körökben is kevéssé ismert viszont, hogy a látásjavító tréning termelôdésében emellett cirkadián szabályozás is szerepet játszik, a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása állandó gyenge fényben követi a habituális napszakos aktivitás-nyugalom mintázatot: nappal nem termelôdik, éjszaka viszont folyamatos ébrenlét közben is intenzív felszabadulás veszi kezdetét, ami reggel, fény hiányában is alábbhagy, majd gyakorlatilag megszûnik 3.

Elég nagy bizonyossággal elmondható tehát, hogy a melatonin anticipálja a várható alvásperiódust, annak napszakos idôzítését és idôtartamát is, és mint ilyen, a cirkadián ritmus és a szervezetet ért fény egyfajta integrált indikátora.

A melatonin központi idegrendszeri és alvásra gyakorolt hatásai ugyanakkor szintén a prediktív homeosztázis koncepciójába illeszkedô folyamatok, amennyiben alvásszerû munkamód irányába tolják el az ingerekre adott agyi válaszreakciókat.

A funkcionális mágneses rezonanciával fMRI mért lokális agyi vérátáramlás-ingerek hatására tapasztalt csökkenése az úgynevezett negatív BOLD blood oxygen level dependent — véroxigénszinttôl függô -válaszként ismert jelenség, ami vélhetôen gátlás vagy diszfacilitáció eredménye. NREM alvásban az ébredési küszöb alatti intenzitással végzett vizuális és akusztikus ingerlés regionális agyi vérátáramlásban mérhetô csökkenést, azaz negatív BOLD-választ idéz elô 4, 5.

Melatoninadagolást követôen, ébrenlétben vizsgált vizuális és akusztikus ingerlés hatására szintén negatív BOLD-választ, vagyis vérátáramlás-csökkenést figyeltek meg, méghozzá a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása alvás alatt a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása szignifikáns negatív BOLD-válasszal jellemezhetô agyi területeken 6. Az ingerek paradox módon alvásvisszacsapást eredményeznek, nem ébredést. Hasonló történhet melatonin hatására, ami az alvás munkamód felé tolja az agyi mûködéseket.

A melatonin álmosító, illetve hipnotikus hatásai tekintetében az eredmények összetettnek mondhatók. Az exogén melatoninadagolás hatására a szubjektíven és EEG-vel 5,25—9 Hz-es teljesítmény becsült, álmosságban bekövetkezô változások függenek például a vizsgálati alanyok testhelyzetétôl.

Szignifikáns álmosságfokozódást mindkét mutató tekintetében csak fekvô testhelyzetben találtak, állóban nem 7. Ilyen elrendezésben viszont a melatonin csökkentette az alváslatenciát, akárcsak a melatonintermelés deficitjével jellemezhetô Angelman-szindrómában az alvás ideje alatt mért mozgások számát 8. Másfelôl az exogén melatonin álmosító hatásai elsôsorban az alacsony endogén melatoninprodukcióval jellemezhetô periódusokban érvényesül, vagyis akkor, amikor a tobozmirigy nem termel melatonint 9.

A melatonin alvás-EEG-ujjlenyomata, vagyis az exogén melatonin hatására az alvás-EEG teljesítményspektrumában bekövetkezô változás jellegzetesnek mondható, amennyiben csökkent lassú hullámú aktivitás és fokozott alvási orsózásnak megfelelô szigma-teljesítmény jellemzi Mindkét hatást leírták a benzodiazepinek esetében is 11igaz a melatonin a benzodiazepinektôl eltérôen nem fokozza, inkább valamelyest még csökkenti is a béta-tevékenységet, ami kedvezôbb hatásprofilnak tekinthetô.

Nagyobb dózisban 5 mg a melatonin fokozza a REM alvásban töltött idôt is Összegezve a fentieket, elmondható, hogy a melatonin anticipálja a napszak és a szervezetet korábban ért fény alapján várható alvásperiódust, e periódusban termelôdve pedig alvásszerû hatásokat, megfelelô körülmények között pedig fokozott álmosságot és alvást idéz elô.

  • Legrosszabb látás
  • A szifilisz látásának kezelése
  • Kérdezd a szakértőt - Hollandimpex
  • Milyen is a jövő fénye? | TermészetGyógyász Magazin
  • Látássérülés félszemű
  • Az ideális konyha tervezése (7. rész)
  • Fehérje orvosilag
  • Az ultraibolya sugárzás hatása a szemre

A cirkadián ritmusok és a melatonin Az endokrin mutatókban és a testhômérsékletben tetten érhetô napszakos ritmusok egy egységes cirkadián oszcillátor kimenetei és feed-back hurkai. Ennek a cirkadián pacemakernek van néhány látásellenőrzés online megbízható mutatója, amelyek a következôk: a melatoninszint, a kortizolszint és a magtemperatúra. Ezek akrofázisai azonos sorrendben éjszaka, reggel és délután mérhetôk A melatoninfelszabadulás profilja egyrészt jellegzetesen éjszakai csúccsal és nappali minimummal jellemezhetô, ugyanakkor negatív összefüggésben áll a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása alvásperióduson belüli ébrenléttel és a magtemperatúrával: a magas melatonintermeléssel jellemezhetô idôszakok alacsony alvásperióduson a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása ébrenléttel és alacsony magtemperatúrával jellemezhetôk és viszont A fenti összefüggések klinikai jelentôségét az adja, hogy a melatonin erôteljes hypothermiás hatásokkal jellemezhetô, ugyanakkor minden hipnogén hatóanyag beleértve a benzodiazepineket, az etil-alkoholt, az általános anesztetikumokat és természetesen a melatonint is egyben hypothermiás hatású a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása Az akut hypothermiás hatások valószínûleg utánozzák a cirkadián elalvásszignált, de önmagukban nem biztosítják a kronobiotikus hatást.

A benzodiazepinek között ugyanis egyaránt vannak kronobiotikus és nem kronobiotikus hatású vegyületek, amelyek eltérô mértékben befolyásolják a cirkadián ritmust, de hasonló hipnotikus hatásokkal jellemezhetôk A melatonin kronobiotikus hatásai viszont erôteljesebbek a hagyományos hipnotikumok eddig feltárt kronobiotikus hatásainál.

A fény és a melatonin Mivel a csökkenô testhômérséklet és a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása alvásperióduson belüli alacsony ébrenléti idô az alvásminôség kedvezô feltételei, és mivel mindkettô a melatoninfelszabadulástól is függ, a melatoninprofil, illetve a melatonin cirkadián ritmusának fázisa kiemelten jelentôs az egészséges alvásmintázat szempontjából.

A melatonin cirkadián ritmusának fázisát a fény igen erélyesen és rövid idô alatt képes befolyásolni. Ez egyaránt képezheti a deszinkronizált cirkadián ritmus reszinkronizációjának gyors és hatékony útját, és a fényszennyezôdés vagy még inkább a mesterséges világítás következtében kialakuló deszinkronizáció és alvászavar kiindulópontját.

Kompakt fénycső hatása a szemre

A fény nemcsak gátolja a melatonintermelést, hanem a cirkadián pacemakeren található melatoninreceptorokon keresztül a teljes cirkadián rendszer gyors fázisváltását is elôidézheti.

A fény cirkadián ritmicitásra és melatoninprodukcióra gyakorolt hatása napszakfüggô. A nap közepén, a habituális ébrenlét periódusában, amikor a melatoninprodukció természetes módon is rendkívül alacsony, a fény nem befolyásolja a cirkadián ritmusokat.

Az esti órákban, a habituális alvásperiódus közeledtével a fény gátolja a melatonintermelôdés cirkadián input következtében bekövetkezô termelôdését, ezáltal késôbbre tolva a melatoninprodukcióval jellemezhetô napszakot 1.

Ez a cirkadián ritmus késleltetésének irányában történô fázisváltást jelent, ami annál nagyobb, minél késôbb éri fény a szervezetet és minél intenzívebb ez a fény. Könnyen belátható, hogy természetes körülmények között, nagyon magas szélességi köröktôl eltekintve, ennek a valószínûsége igen a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása.

A fény késleltetési hatása a szubjektív éjszaka közepéig érvényesül, ezen a ponton túl a szervezetet ért fény, bár szintén gátolja a melatonintermelôdést, de immár a siettetés irányába tolja a cirkadián ritmust 1.

A fentiek értelmében nem érdektelen megvizsgálni a fény melatoninszuppressziót okozó hatásának nemcsak a fázisválasz görbéjét, a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása a dózisfüggvényét is. A hatás azonban távolról sem lineáris, ezért a viszonylag alacsony intenzitású, beltéri világítás ~ lux is számottevô hatást gyakorolhat a cirkadián ritmicitásra Ugyanakkor a fény hullámhossza is befolyásolja a hatást.

a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása

A kis hullámhosszú ~ nm kék fény erélyesebben befolyásolja a cirkadián rendszert, mint a nagyobb hullámhosszú, amely az emberi látással inkább átfedô tartomány. A beltéri világításban alkalmazott fénycsövek fényének fizikai paraméterei ezektôl jelentôsen eltérnek, hiszen aránytalanul nagy mennyiségben tartalmaznak igen nagy hullámhosszú, nm fölötti komponenseket, míg a természetes kültéri fény spektruma nm és nm körül is kicsúcsosodik, ezáltal biztosítva mind a látáshoz, mind pedig a cirkadián szabályozáshoz szükséges optimumot Fölmerül természetesen a kérdés: vajon milyen úton képes befolyásolni a fény a a myopia műtét lézer korrekciója és a cirkadián ritmust?

5 Comments

A cirkadián input és a látás jellegzetes inputjainak hullámhosszbeli különbsége arra utal, hogy a két folyamat útvonala már a retina utáni állomásokban eltér. Az erre a kérdésre vonatkozó anatómiai és fiziológiai kutatások alátámasztják ezt a sejtést.

a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása

A cirkadián input egy specializált pályán, a retinohypothalamicus traktuson keresztül fut a cirkadián pacemakerként funkcionáló hypothalamicus magrendszerbe, a nucleus suprachiasmatisba. Az itt végbemenô ritmikus génexpresszió [PER periódus és CRY cryptochrome gének] fény hatására megváltozik, ezáltal közvetlenül is befolyásolva a cirkadián ritmust. Másrészt a nucleus suprachiasmatisból a gerincvelô irányába futó rostok, a nucleus paraventricularisban átkapcsolva elérik a ganglion cervicale superiort, amely utóbbi struktúra noradrenerg közvetítéssel a tobozmirigybe corpus pineale projektál, akutan gátolva a melatoninprodukciót.

A melatonin aktuális szintje ugyanakkor a nucleus suprachiasmatis neuronjainak melatoninreceptorainak révén visszahat a cirkadián rendszerre, annak mintegy az alvásszerû üzemmódját erôsítve 17, 18 2.

Mivel a cirkadián pacemaker outputjai között szerepel a mediális prefrontális kéreg, a bazális elôagy, a mediális thalamus és a hypothalamus is 19közvetve a melatonin hatással lehet számos neurokognitív és vegetatív funkció napszakos ingadozására.

▼ Geometriai módszer a természetes fény értékelésére:

A fentiek figyelembevételével az idôzónák gyors átlépésekor jelentkezô jet-lag szindrómát gyorsabban és hatékonyabban lehet leküzdeni, ha az új idôzónába érkezéskor az utazó maga választhatja meg a természetes fényben tartózkodás idôszakát Ennek az ajánlásnak a pontos részleteit a 3.

Ehhez lényegében hasonló ajánlások más szakirodalmi forrásokban is megjelentek, azzal a különbséggel, hogy azokban a hat óránál nagyobb mértékû idôeltolódást a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása egy lépésben igyekszenek megoldani azt, ami az eredeti ajánlás szerint két fázisban optimális A sötétség és a melatonin kronobiotikus hatásai Tekintve, hogy a szubjektív éjszakának megfelelô periódusban melatonin termelôdik, és a melatonin erôteljesen befolyásolja a cirkadián fázisviszonyokat, a sötétség és a melatonin szintén rendelkeznek kronobiotikus hatásokkal.

A délutáni sötétség képes fázis-elôretolódást elôidézni, ami az esti fény kronobiotikus hatásának a tükörképe Mindez azonban feltételezi, hogy a cirkadián rendszer beindítja a melatoninprodukciót, ami többnyire csak a szubjektív éjszaka közeledtével válik lehetségessé.

A direkt melatoninadagolás kronobiotikus hatásai ennél gyorsabb és erélyesebb fázismódosításokat is lehetôvé tesznek. A melatonin cirkadián rendszerre gyakorolt hatásának fázisválaszgörbéje a fény fázisválaszgörbéjének tükörképe: a délutáni-esti adagolás fázis- elôretolást siettetésta reggeli adagolás fáziskésleltetést idéz elô 1.

Elôzô esetben biológiailag elôrehozzuk az éjszakát, utóbbiban pedig idôben kitoljuk. Ennek értelmében a melatonin kronobiotikumként való alkalmazásakor a látásélesség különbsége ellentétes idôzítés javasolt.

Egy a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása felnôtt ember cirkadián ritmusát és fázisválaszgörbéjét figyelembe véve megfogalmazódott egy ajánlás, ami az átlépett idôzónák számának és az utazás irányának függvényében tartalmazza a melatoninbevétel javasolt idôpontjait 1.

Egy másik gyakorlat ezzel szemben azt látja célszerûnek, ha az új idôzóna szerinti esti órákban, egy órával a lefekvés elôtt nagyobb dózisú mg melatonint alkalmazunk az új éjszakai periódus konszolidációja céljából és a nagyobb dózisú melatonin álmosító hatásainak kihasználása révén.

A melatonin természetesen fokozza a fényterápia kronobiotikus hatásait, fôleg a gyakorlatban nehezebben kivitelezhetô fázis-elôretolások esetén.

Szülés utáni juttatások – tájékozódj!

Ilyenkor a délutáni-esti melatoninadagolást a reggeli-délelôtti fényterápiával ajánlott társítani hogyan lehet helyesen mérni a látómezőt A cirkadián ritmus fázisának meghatározása A cirkadián ritmus fázisát gyenge fényben ~10 lux félóránként mért melatoninszinttel lehet megállapítani.

A DLMO dim light melatonin onset — félhomályban mért melatonintermelôdés kezdete a gátló fényhatás hiányában, cirkadián hatásra beinduló melatonintermelés kezdeti idôpontját adja meg. Ezt a mutatót — bár igen megbízható— becslésének költséges és körülményes volta miatt a klinikai gyakorlatban elvétve használják. A másik megbízható módszer a magtemperatúra minimumának megkeresése folyamatos monitorozással. Ez a mérés szintén körülményes, hiszen azt többek között a testmozgás és a táplálkozás is befolyásolja.

Fényáram – Wikipédia

A gyakorlatban ezért leggyakrabban az alvásnaplókra és a klinikai interjúkra támaszkodhatunk. A vizsgálatok összesített tapasztalata alapján elmondható, hogy a habituális, spontán ébredés idôpontja elôtt két órával mérhetô a magtemperatúra minimuma. Ugyanez a mutató éjszakai mûszakban dolgozó személyeknél, a fogyatékosság myopia álmosság csúcsa alapján becsülhetô 9.

Mindez átvezet a kronoterápiák kérdésköréhez, hiszen a spontán a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása, illetve a szubjektív álmosság csúcsa alapján becsléseket tehetünk a késleltetett alvásfázis szindróma súlyossági fokának meghatározására.

A korai ébredés és korai a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása esetében pedig az elôretolt alvásfázis szindrómára vonatkozóan nyerhetünk információt. Más klinikai jelenségek, mint amilyen a nem 24 órás alvásébrenlét a fénycsövek látásra gyakorolt ​​hatása, az idôskori melatonindeficit vagy a melatoninhiánnyal járó Angelman-szindróma esetében ezek a mutatók még hasznosabbak lehetnek, hiszen itt a klinikai kép kevésbé egyértelmû, illetve idôben változó lehet.

  • A fénycsövek látásra való ártalma
  • Állás a látásvédelem irodájában
  • A szintek világnézet jellemzői