II. Rész Elméleti filozófia

A filozófia mint a racionális világkép elméleti formája. Mi a filozófia? | globalbringa.hu

Interjú Végső soron ugyanarról a régi kérdésről van szó. Mitől érvényes egy tudományos elmélet, mitől érvényes egy történelmi elbeszélés? Van-e, s mi az igazságkritériuma bármilyen elbeszélésnek, teóriának? Az interjú első részét olvashatják.

a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája

A József Attila metafizikája című első önálló könyved, ban jelent meg. Akkorra József Attila ki lett mozgatva a mesterséges munkásmozgalmi kánonból. Úgy emlékszem, hogy Németh G.

Az előklasszikus racionalitás fejlődött három allépés: az ókori ésszerűség, Középkor Renaissance. Az első ősi gondolkodók, akik tanításokat készítettek a természetről - Thales, Pythagoras, Anaximander  - Sokat tanultunk az ókori Egyiptom és Kelet bölcsességéből. Azonban az általuk kifejlesztett tanítások, miután megszerezték és átdolgozták a Görögországot körülvevő keleti országokat felhalmozó kísérleti tudás elemeit, alapvető újszerűségben különböztek egymástól.

Béla verselemzései voltak felkavaróak — ezek részben Heideggerre támaszkodtak —, felforgatták a korábbi képet, a másik ilyen könyv pedig, amire én emlékszem, az a tiéd volt, amelynek legalább ekkora jelentősége volt. Miklós Tamás: Az erős visszhangnak több oka volt.

a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája szemészeti engedély

Az első, hogy kutatásaim nyomán, a intra-lasik látáskorrekció testvére, Etus jóvoltából, olyan szövegeket is közreadtam, amelyeket addig vagy nem lehetett olvasni, vagy az irodalomtörténészek előtt is ismeretlenek voltak. A harmadik — ami engem a leginkább érdekelt — az a roppant izgalmas és eredeti művészetmetafizika volt, amely egy általános ismeretfilozófiát is involvált.

Ennek fényében — tanulmányainak újraolvasása és főképp összefüggő szövegkénti olvasata nyomán — a kulturális identitásunk legfontosabb költői között becsült József Attila egyben az egyik legérdekesebb huszadik századi magyar gondolkodónak is mutatkozott.

A filozófiai gondolatmenetek nemcsak átszínezték, hanem meghatározták a költői életmű jelentős részét is, azzal szerzőjük szándéka szerint is szellemi egységet képeznek.

Konkrét válaszok helyett nagy léptékű víziók

Örültem, amikor ezt a szövegelemzések kialakította benyomásomat később a Fejtő Ferenccel való beszélgetések is megerősítették. Amikor pedig rekonstruáltam a korábban össze nem függő töredékeknek tartott írások összetartozását, folyamatos gondolatmenetét tartalmi és a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája alapján, megnyugtatott, hogy ezt az e téren oly nagy tudású Stoll Béla filológiailag is tarthatónak ítélte.

Számomra is élmény volt megérteni, hogy József Attila nem egyszerűen egy tájékozott, e téren is olvasott, intenzív filozófiai érdeklődéssel — bár nem szisztematikus képzettséggel — író szerző volt, hanem egészen eredeti filozófiai gondolatok megfogalmazója is.

Bár befejezett művé szerkesztett filozófiai szöveget nem hagyott hátra, alaposan végiggondolt művészetmetafizikájának revelatív ereje, fogalmi pontossága és következetessége e téren is az európai nagyok között villantja fel.

Filozófia – Wikipédia

Miközben bizonyos művészetfilozófiai gondolatai mintegy párhuzamosak például egyes — átala nem ismert — Heidegger-szövegekkel, ami önmagában sem semmi, az egzisztenciában mutatkozó világhiányra, a valóság és a világ viszonyára, a költői-filozófiai értelemadásra, világteremtésre vonatkozó egész elmélete a maga eredetiségében is egy nagy filozófiai tradícióba emeli.

A könyv megíráskor már évek óta — tól — az egyetemen tanítottál.

A kritikai társadalomelmélet kifejtése A kritikai társadalomelmélet tervét Habermas a klasszikus és a modern szociológiai elméletekkel való igen beható és körültekintő összevetés alapján fejtette ki. Legjobban talán úgy jellemezhetjük ezt az elméletet, mint kísérletet arra, hogy átfogó társadalomelméleti koncepcióvá ötvözze mindezeket az elméleteket. Arról persze már megoszlik a tudományos közösség véleménye, hogy ez a szintézis sikerült-e neki. Habermas elméleti koncepciója két pilléren nyugszik: az egyik a megértő szociológia hagyományát követő cselekvéselmélet 3. Erre a két pillérre támaszkodva fejti ki társadalomfogalmát 3.

Mivel kezdted az oktatói pályádat? Azután ben, a svájci ösztöndíjam után mindinkább a tudományfilozófia kezdett el érdekelni.

hogyan lehet korrigálni a rövidlátást és az astigmatizmust jobb látás szemüveg viselésekor

Szerencsém volt, akkoriban rövid ideig egyszerre adott elő Svájcban Feyerarbend, Kuhn, és Popper. Kit nem nyűgözött volna le e közegben a tudományfilozófia? Közben Heidelbergben Fulda professzort, Gadamert és Kosellecket is hallhattam, később azután Frankfurtban Habermas óráit is látogathattam. Izgalmasak voltak az Odo Marquarddal, még meghatározóbbak azonban a Tengelyi László barátommal évtizedeken át folytatott beszélgetések.

Művészet- tudomány- és történelemfilozófia egyre kevésbé tűntek ridegen elválasztható területeknek. Világunkbeli helyünk, kapaszkodóink, esélyeink, korlátaink — önképünk — elbeszélései.

  1. Szent Tamás az Ugaron Horváth Sándor arcképéhez Az es évektől századunk ötvenes éveinek végéig a katolikus egyház félhivatalos filozófiájának számító neotomizmus  és képviselői igen csekély érdeklődést keltenek a mai szellemi életben.
  2. Támogasd a Qubit munkáját!
  3. A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása
  4. SH-Atlasz Filozófia.
  5. Hogyan lehet visszatérni huxley-ra
  6. Mi a filozófia? | globalbringa.hu

Feyerabenddel volt is egy interjúd a Medvetáncban. Ha jól emlékszem, ez volt tőle az első magyar nyelvű szöveg.

nati szemészeti tesztek vizsgára

Ekkor igazából hosszú beszélgetések kis része jelent meg. Feyerabend roppant szellemes, de zárkózott ember volt, interjút alig adott. Beszélgetni azért volt kedve, feltéve, hogy folyamatosan tolom elé a mákos réteseket az ETH, a műszaki egyetem cafetériájában.

Ameddig volt előtte rétes, addig tartottak hetente az órák utáni beszélgetések.

Tartalom ajánló

Így ösztöndíjam egy részét mákos rétesekbe fektettem. Később autóutakon is sokat mesélt. Intellektuálisan felforgató, egyszerre roppant taszító és vonzó gondolkodása, személyisége erősen hatott rám.

Számomra fontos provokáció volt: szinte minden magától értetődőség újragondolására késztetett.

Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör.

A filozófia mint a racionális világkép elméleti formája meghökkentett az a tisztán esztétikai szemlélet, amely nála a morális vagy érzelmi kritériumok ember látás helyreállítási hely a klasszikus igazságkereső motivációk helyén állt.

A színházhoz mindig is vonzódó, a háború előtti Bécsben matematika látás élessége dramaturgiát és éneklést tanuló Feyerabend — úgymond — csak azért jelentkezett Wehrmacht-tisztnek, hogy a három éves képzéssel megússza a kitört háborút. De az három év múltán is tartott, így hamar a keleti fronton találta magát, a visszavonulás közben a felperzselt föld elvét gyakorló, orosz, ukrán falvakat romboló német csapatok tisztjeként.

Beszélgetés a filozófia és a művészet hasznáról Gyenge Zoltánnal (rövid verzió)

Itt — beszámolója szerint — szemvizsgálati táblázat dombtetőn állva alkalma volt színpompás operaelődásként megcsodálni a katonái által felgyújtott házakból menekülő, visító parasztok, istállókból kitörő, égő sörényű lovak, bőgő tehenek, a katonákat elcibálni próbáló asszonyokra lövő emberei és a németeket, illetve a falut ágyúzó szovjet tüzérség, valamint a naplemente festői-akusztikai összhatását.

Ő, mondta, belefeledkezett a grandiózus látványba, és elmulasztva a kellő elővigyázatosságot, gránátrepeszt kapott a gerincébe. Azt hiszem, élete utolsó éveinek számára is váratlan fordulatát leszámítva valóban esztétikailag viszonyult mindenhez. Például eredetileg azért nem a Wehrmachtba, hanem az SS-be akart a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája, mert sokkal jobban tetszett neki Hugo Boss tervezte fekete egyenruhájuk, mint a csukaszürke porosz uniformis.

Ám halálosan untatta őt az ideológiai indoktrináció, ezért mégsem oda jelentkezett. A történelem, politika, erkölcs esztétikai szemlélete egyáltalán nem valami különc megközelítés, s ez nem csak a diktatúrák látványkultuszából derül ki.

sérült látás

Amikor Feyerabend a nyolcvanas években már egy tekintélyek, ideológiák nélküli, anarchista társadalmat javasolt, semmi kifogása nem volt az ellen, ha választások alkalmával a polgárok nem tartalmi alapon, hanem pusztán a tv-ben jobb fellépésű, frappánsabb retorikájú, pl. Az utóbbi években láthattunk is a világban ilyen választási sikereket. Bár Feyerabendet a színpad mindig lenyűgözte, visszautasította a háború után a kórházban őt felkereső, a német színházat megújítani akaró Brecht ajánlatát: legyen az asszisztense.

Visszatért az épp éhező Bécsbe, s részt vett az alpbachi nyári tudományfilozófiai találkozókon, ahol a kor szellemi elitjének egy része, az analitikus filozófia színe-java jött össze.

Wittgenstein innen hívta Londonba ösztöndíjasának, ám mire kiért, A filozófia mint a racionális világkép elméleti formája meghalt, így lett ott Popper tanítványa, fordítója, később pedig radikalizmusát keveslő, éles nyelvű ellenfele. S itt barátkozott össze legjobb vitapartnerével, az után kiérkező másik Popper-tanítvánnyal, s annak nála mérsékeltebb kritikusával, a bátor, ám a visszaemlékezések szerint embereken is átgázolni kész, ijesztő múltjának hátat fordító, radikális kommunistából harcias konzervatívvá lett Lakatos Imrével.

Feyerabend és Lakatos életútjának dermesztő állomásai, már ami a hideglelős, amorális attitűdöt illeti, mennyire egybecsengenek … A két zseniális elme, ugyanakkor morálisan felelőtlen ember jól értette egymást.

Menopauza és látás szobáikból átláttak egymás ablakába, olykor át is kiáltottak.