Sejttechnológiák a szemészetben, A cukorbetegség őssejtekkel történő kezelésének új módja
Tartalom
Lehet, hogy a kutatók most megtalálták azt a tényezőt, amely ügyesen kompenzálja a becsúszott hibát — felfedezésüket nemcsak szemátültető orvosok, hanem a kamerákat tervező mérnökök is hasznosíthatják. Miért tartjuk az emberi szemgolyó sejttechnológiák a szemészetben elhelyezkedő látóideghártyát a retinát visszamaradottnak?
Mert a fény érzékeléséért felelős csapok és a pálcák elég különös helyet kaptak benne.
A nyitólapról ajánljuk
Az alján rejtőznek, több sejtréteg, illetve a vizuális információt az agyba szállító látóidegszálak alatt. Ezeken sejttechnológiák a szemészetben rétegeken a fénynek mind át kell hatolnia, hogy eljusson a fényre érzékeny sejtekig. Furcsa, hogy amikor a gömb külső részén elhelyezkedő, de a gömb belseje felőli oldalán érzékeny rétegről kell elvezetni az információt, az idegszálak nem kívülről csatlakoznak a csapok és pálcák sokaságához, hanem belülről.
Ezért amikor az idegszálak elhagyják a gömböt, hogy elvigyék az agyba az érzékelt sejttechnológiák a szemészetben, előbb át kell fúrniuk a fényérzékeny réteget.
Forradalmi szaruhártya implantátumot fejlesztettek ki Izraelben
Az idegszálak retinán való átlépésének helyén így nem lehet fényérzékelés. Jókora méretű érzéketlen terület van tehát a látómezőnkben — a vakfolt.
Morfológiai és sűrűségi diagram Minden egy mikroszkópban: kornea endotélium fényképezés és automatikus analízis Érintés nélküli vizsgálat, automatikus szemkövetés és az endothelium réteg automatikus analízise gyors és professzionális munkát biztosít az EMrel. A kiértékeléshez szüksége fény alacsony intenzitásának köszönhetően az EM mikroszkóp maximális kényelmet biztosít a páciensek számára. Minden vizsgálat alkalmával automatikusan, érintés nélküli, pachimetria is mérhető. Ezen felül, több irányban tudja mozgatni az egységet egyszerűen a képernyő megérintésével. Minden parancs megadható a képernyőn keresztül.
Ilyen furcsa felépítésű szem csak a gerinceseknél jelent meg az evolúció során. Márpedig a fény nyilvánvalóan áthatol a retina fényérzékeny sejtjei előtt elhelyezkedő — útban lévőnek tűnő — idegszálés sejtrétegen. Épp ez a sejtréteg jelentheti a megoldást.
Tantárgyak
A retina minden irányából a vakfolt felé tartó idegszálak között, azokra merőlegesen hosszú nyakú tölcsérre hasonlító sejtek húzódnak lásd a 2. Ezek a Müller-sejtek átszövik az egész ideghártyát, és sokáig úgy tudtuk, csupán támasztékul szolgálnak az ott található idegsejteknek.
A Müller-sejtekkel kapcsolatos sejttechnológiák a szemészetben meglepetés három éve sejttechnológiák a szemészetben a kutatókat, amikor a londoni University College Szemészeti Intézetében és a Moorfields Szemklinikán dolgozó kutatók zebradániók szemében kimutatták e sejtek ideghártyaregeneráló képességét. Károsító hatásra egy részük saját tulajdonságait elvesztve őssejtekre jellemző állapotba kerül, így képes lesz a retina különféle sejtjeivé alakulni. A kutatóknak laboratóriumi körülmények között sikerült a retinában megtalálható összes idegsejttípust — köztük a fényérzékelésért felelős pálcikákat és csapokat is — létrehozni a Müller-sejtekből.
Szintén óta, tengerimalacok retinájának vizsgálatából tudjuk, hogy optikai szálként működnek.
- SzemĂŠszeti kĂŠszĂtmĂŠnyek - StatimPatika - Online Patika
- 50. látás
Kiszélesedő talpi részük befedi a retina felszínét, hosszú és karcsú testük pedig a mély rétegben található csapokba és pálcákba vezeti a fényt. A retina működését modellező szakemberek eredményei arra utalnak, hogy a fény Müller-sejteken való átvezetése sok előnnyel járhat.
Segítenek szűrni és fókuszálni a fényt, tisztábbá teszik a képet és élessé a színeket. A kísérlet azt mutatta, hogy aMüller-sejtek nagyobb mennyiséget juttatnak az előbbiből a csapokhoz és a pálcákhoz, míg az utóbbit eltüntetik. Ez arra utal, hogy a sejtek fényszűrőként működnek, élesen tartva a képet. Azt is kimutatták, hogy aMüller-sejtek a látható sejttechnológiák a szemészetben vannak hangolva, és nagyobb mennyiségben tüntetik el a látható spektrum határán, illetve az azon kívül eső hullámhosszú fényt.
Az egyik Müller-sejtből eltűnő fény nem egy másikba kerül át, hanem a környező idegsejtek segítenek szétszórni. A Müller-sejtek a színek precíz észlelését is segítik. Ahogyan egy prizma színekre bontja a fényt, a szemünkben található lencsék is elválasztják a hullámhosszokat.
Emiatt viszont bizonyos színárnyalatok nem kerülhetnek az éleslátás helyére a retinán. Egyszerűen kimaradnának a pontos szemvizsgálat, ha a Müller-sejtek kiszélesedő talpi része nem tenné lehetővé, hogy összegyűjtsék a szétválasztott színeket és újra összpontosítsák.
Az ábra 2.
Kellően sok Müller-sejt biztosíthatja, hogy a kép minden színe fókuszban legyen. Hozzáteszi azonban: ne gondoljuk, hogy maga a retina segít a látásban. Inkább az az érdekes, hogyan kompenzálta a természet a retina hiányosságait.
Tantárgyak
A Müller-sejtek alakja, elhelyezkedése és felépítése segít a retinának felülkerekedni a gerincesek szemének egyik legnagyobb hibáján, vagyis azon, hogy sejttechnológiák a szemészetben idegszálaknak ki kell lépniük a szemgolyó belsejéből, és át kell fúrniuk a retinát. A munkacsoport vezetője, Erez Ribak szerint azonban jóval többről van szó, mint fejlődéstani érdekességről. A retina működéséről szerzett új ismereteket nemcsak szemátültetést végző orvosok, hanem a kamerákat tervező mérnökök is hasznosíthatják majd.
