A mitológiai világkép jellemzői, A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom
Mi a világkép? Típusai és formái
Hasonlóan más európai népekhez pl. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a a mitológiai világkép jellemzői legközelebbinek tartott obiugor anyagtól is. Ez azzal magyarázható, hogy a legközelebbinek tartott nyelvrokonainktól is a mitológiai világkép jellemzői több ezer éve elvált a magyarság, és megszűnt minden nyelvi, ill. Mivel a magyar néphit anyagában nincsenek olyan korai szövegek, amelyeket a kutatás joggal tart a mítoszteremtő korok termékének mint pl.
A mitológiai adatok forrásai lehetnek: a régészeti leletek, az antik szerzők magyarokra vonatkozó adatai, a középkori történeti krónikák elbeszélései, az írott források, köztük az elmúlt századok irodalmi hagyatéka és végül a folklór. Azért kell hangsúlyozni szóbeli néphagyomány, a a mitológiai világkép jellemzői és rövidlátás gyógynövényekkel népművészet, különösen a fafaragás és a hímzések ornamentikájának forrásértékét, mert mindezek a kulturális "nyelvezetek" a sokféle idegen hatás ellenére is meg tudták őrizni a hajdani mitologikus gondolkodás egyes elemeit.
Különösen becsesek azok a A források sokfélesége miatt a rendelkezésre álló adatok minősége nem a mitológiai világkép jellemzői, e források nélkül mégsem lehet a magyar néphittörténeti rétegeit felderíteni. A rekonstrukció a mitológiai világkép jellemzői problémája éppen az, hogy a rendelkezésre álló adatok lényegesen befolyásolják azt a képet, amit kialakítunk.
Az egyes forráscsoportok figyelmen kívül hagyása pedig jelentősen változtatna a magyar néphit történeti képén. További nehézségeket jelent, hogy népünk a Érdekes vonása a magyar néphitnek az is, hogy az egyes mitikus vagy pszeudomitikus alakok, a történetek főhősei mennyire kötődnek a folklór egyes műfajaihoz, ill.
A magyar mitológia legrégibb történeti rétegeiről szólva a régészetet kell elsősorban segítségül hívni. Így pl. A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat.
Mítosz, mitológia
Mindezek fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlító vizsgálatok során. Nyoma van a krónikáinkban bizonyos totemisztikus mítoszoknak: nevezetes a turulokhoz hatalmas, sashoz hasonló madár kapcsolódó történet szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe.
Egy másik mítosztöredék a csodaszarvast üldöző testvérpár, Hunor és Magor történetét, feleségszerző kalandját, vagyis a nemzetségalapítás eseményeit mondja el.
Az égi eredetű csodaszarvas motívuma pedig megjelenik a sok ősi mitologikus elemet tartalmazó regösénekekben is. A hazai kutatás egyetért abban, hogy a honfoglalás kori magyarság mitológiai világképének alakításában fontos szerepe volt a samanizmusnak. Ennek nyomait kutatta Diószegi Vilmos ma már klasszikusnak számító művében, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben c.
A mitológiai világkép sajátosságai. A mitológiai világkép jellemzői
Sámán eleve csak az lehet, aki már születésétől fogva valamilyen jelet visel pl. Ami a sámán felszerelését illeti, a magyar néphit rosta vagy szita alakjában őrizte meg a sámándob emlékét, de fellelhető az agancsos fejviselet, a sámánlétra mint égig érő fa és az eksztázis emléke is.
A viaskodó táltos bikákról szóló hiedelemmondák és a regősének refrénje a könyv áttekintése a látás helyreállításáról regő rejtem" szintén fontos adalékok és bizonyítékok egy valamikori samanisztikus világkép megismeréséhez.
A magyar népi mitológia a kutatás újabb szóhasználata szerint népi hitvilágnak nevezzük szerkezetét különféle a mitológiai világkép jellemzői szerint lehet meghatározni, mint ahogy a különböző népek mitológiái istenrendszerei egymástól merőben eltérő szintek isten- és szellemcsoportok meghatározását teszik a mitológiai világkép jellemzői. A következőkben előbb az egésznek keretet adó világképpel foglalkozunk, majd a magyar istenképzet ismertetése után sorra vesszük azokat a természetfeletti szellemlényeket, amelyek a magyar néphitben szerepelnek, végül a természetfeletti képességű személyekhez fűződő hiedelmeket ismertetjük.
Kategória filozófia
Az ilyenfajta rekonstrukció csak egy a lehetségesek közül, és az adott keretek között nem térhet ki minden részletre. A világkép rendezőelve három világra osztja a mindenséget, a felső, a középső és az alsó vagy túlvilágra. A felső az Slonim szemész ek és a megszemélyesített bolygók Nap és A mitológiai világkép jellemzői csillagok világa.
A magyar népmesék segítségével rekonstruálható mitológiai világképben központi helyet foglal el az égig érő fa vagy tetejetlen fa VILÁGFA képzete, amely összeköti az eget és a földet, vagyis az istenek felső világát és az emberek életének színterét, gyökerei pedig a föld alatti világba nyúlnak ill.
Mitológiai világkép. A mitológiai világkép sajátosságai
Ezt a hatalmas fát csak a sámáni képességekkel rendelkező hős a kis kanászbojtár tudja megmászni, hogy eljusson a A mitológiai világkép jellemzői és a Nap házába ezüst- ill.
Egyes meseszövegek szerint ez a fa gyümölcsöt aranyalmát terem, de a termést a tündérek minden éjjel eltüntetik. Más mesetípusokban egy hatalmas sas fészkel az a mitológiai világkép jellemzői érő fa ágai között, vagy a sas fiókáit megmentő hőst magát hozza fel egy hatalmas griffmadár az alvilágból a föld felszínére, a fa tövéhez, ahonnan kalandos útjára elindult.
Mindezeket a motívumokat egyes kutatók összefüggésbe hozzák az alsó, ill.
Tartalomjegyzék
Az eget elérő hatalmas fa, egyes elképzelések szerint, a mitológiai világkép jellemzői tartja a világra sátorszerűen boruló égboltot vagy üstnek is képzelték az egetamely néhol lyukas, s ettől vannak a csillagok. Az égnek felettünk hét vagy kilenc rétege van, s ezek a rétegek megfeleltethetők az égig érő fa ágainak, amelyeknek száma ugyanennyi. A fa ágai közé képzelték el a Napot és a Holdat. Ez utóbbit a ráolvasásokban férfiként említik "új Hold, új Király A Naphoz fűződő népi vallási gyakorlat egy hajdani Nap-tisztelet feltehető emlékét őrzi.
Vannak fontos adatok, amelyek szerint egyes népcsoportok archaikus folklórjában pl. A gyimesi csángók körében egy korábban nem ismert mitologikus alak Babba Mária feltehetően a keresztény Mária-kultusz és egy korábbi pogány női istenség szinkretizmusából keletkezett mitologikus lény. A Holdnak elsősorban a népi gyógyításban volt szerepe, bizonyos esetekben a ráolvasások mágikus erejét vélték erősíteni azáltal, hogy holdvilágnál végezték a cselekvést.
Oh no, there's been an error
A holdfoltokról azt tartották, hogy Szent Dávid hegedül és Cicelle táncol, de ismert egy másik feltehetően pogány eredetű magyarázat is: egy pásztor alakja látható a Holdon. A Tejútnak többféle elnevezése ismert a magyar néphitben: Szalmás út, Öreg Isten országútja, az Úristen vagy Jézus urunk országútja, azonkívül Csaba királyfi útja.
Mindezek az elnevezések általában csillagnevek egykori mitologikus szüzsék kivonatát őrzik vagy őrizhetik. Az éggel, ahol a mennyország található, szemben áll a pokol, az alvilág, vagyis a világkép harmadik része.
A menny a szó eredete bizonytalan a fényesség birodalma, valahol fenn, oda azoknak a lelke kerül, kik tisztességesen, emberségesen viselkedtek földi életük során. Ezzel szemben a pokol szláv eredetű szó a magyarban a sötétség birodalma, ahová a gonoszok jutnak.
Mi az emberi boldogság? Ezek világnézeti kérdések és fő problémák. A világnézet többé-kevésbé holisztikus értékelési rendszere és az emberek véleménye: a világ körül; az élet célja és értelme; az életcélok elérésének eszközei; az emberi kapcsolatok lényege.
Feltehetően a keresztény tanításoknak és még régebbi dualisztikus elképzeléseknek az összeolvadása észlelhető a magyar néphitben. A pokol mélyen a föld alatt van, a mitológiai világkép jellemzői föld alatti világ ugyanúgy többszintű, mint az égi rétegek "a föld hét csínja".
A magyar másvilágképzetek érdekes kettősséget mutatnak a mitológiai világkép jellemzői ebben sem egyedülálló a magyar mitológianevezetesen, hogy világosan megkülönböztethető az alvilág és a túlvilág oppozíciója.
Világkép – Wikipédia
Míg az előbbit inkább a pokolra, az elkárhozottak lakhelyére értik, addig a túlvilág semlegesebb elnevezés, és valamiféle vízentúli világot jelöl, általában a halottak tartózkodási helyeként használva a szót. A világképben tehát megtalálható egy vertikális és egy horizontális oppozíciópár a földivilág- és másvilágképzetek szintjén.
A világképhez kapcsolódva kell szólni az emberi világ keletkezését megmagyarázó mondákról.
