Világnézet mint rendszer

RAVASZ LÁSZLÓ: A VILÁGNÉZET | Domanovszky: Magyar művelődéstörténet | Kézikönyvtár

Sipos Endre A művészet és világnézet viszonyának kérdése többféle aspektusból vizsgálható anélkül, hogy kimerítenénk a problémakört. Ezt tette Fülep Lajos is ban írt tanulmányában. Először is tisztáznunk kell a két fogalmat! Mit jelent ez a fogalom: világnézet? Ahogy nézzük, vagy ahogy látjuk a világot?

Vagy látnánk, ha kívül lennénk, ha lenne külső rálátásunk? Nem vagyunk kívül! Benne vagyunk, még akkor is, ha egyéni nézőpontból szemlélődünk! A világnézet fogalma tartalmaz valamit az identitásunkból, valahová tartozásunkból, autonómiánkból, önálló véleményalakításunkból is. A világnézet ily módon identitásunk és világnézet mint rendszer egységeként is definiálható.

Fülep Lajos a művészetet is hasonlóképpen határozza meg. A művészet önálló, ember által létrehozott világ. Azaz élő organizmus.

• Tavaly év végén végigfutott a hír, hogy az egyik legismertebb magyar divatfotós, Tombor Zoltán hazaköltözik New Yorkból.
• Jóga látás helyreállítása
• A "világnézet" átfogó világmagyarázat, a mindenség eredetére és céljára, benne az ember helyére és rendeltetésére vonatkozó nézet.
• Szemész Penzában
• Szemészi berendezés
• A magyar pártrendszerben nemcsak új pártok, hanem új típusú pártok alakultak meg, aminek következtében teljesen átalakult a magyarországi pártrendszer.

Akárcsak a világkép. Dinamikusan alakuló-változó rendszer. Aminek van testi-lelki-szellemi értéke, tartalma. De ez a tartalom nem tárulkozik fel mindenki előtt. A művészet tartalmát csak az fedezheti fel, akinek van saját világnézet mint rendszer tartalma.

RAVASZ LÁSZLÓ: A VILÁGNÉZET

Világképe, világnézete, identitása, autonómiája, s mindezek szerves egysége. S itt nem pusztán az alkotás és befogadás, hanem a művészet és a világnézet elemi kapcsolatáról van szó. Illetve még többről. Egy olyan alapproblémáról, ami messze túlnő az esztétikai vizsgálódás keretén.

Deáky Gedeon ev.

Ha meg akarjuk érteni az emberi kultúra alakulásának folyamatát, akkor rá kell jönnünk arra, hogy a világnézetnek kulcsszerepe van. A humán történések, nő gyermek férfi szempontból erre épülő rendszerek, s e rendszerek történeti átalakulásai ugyanis a világnézeten keresztül történnek.

Művészként emigrálni világnézet – interjú Tombor Zoltánnal

A világnézetnek világnézet mint rendszer szerint közvetítő szerepe van a kultúra létrétegei, illetve az emberi kultúra rendszerei között?

A történetiség elve éppen általa érvényesül? S mi a szerepe ebben a műalkotásnak, a művészetnek? Vegyük sorra a lépéseket: 1. Ebben a világnézetben testesül meg egyfajta identitástudat, közösséghez tartozás, társadalmi létezés.

Látjuk tehát, világnézet mint rendszer a világnézet közvetítő szerepe a rendszerek között éppen a művészetben, egy-egy műalkotáson keresztül valósul meg. A műalkotás nem világnézet mint rendszer eszköz, egy-egy világnézet tárgyiasulásának instrumentuma, hanem cél is: elemi emberi tartalmak továbbélésének, újjászületésének, nyilvánosságra jöttének lehetősége.

E közvetítés folyamata feltárható vertikális műelemzés segítségével. Akár a részletes formaelemzéssel kezdjük, és lépésről lépésre jutunk el a tartalomhoz, akár a tartalommal kezdjük, s ennek nyomán vizsgáljuk meg a létrejövő forma egészét és részleteit: mindkét esetben fény derül a közvetített szellemi tartalom természetére. E szellemi tartalom világnézet mint rendszer adott világnézetből, világképből nő ki, s ezen belül is marad. Azaz világnézet mint rendszer.

Rendszerek nélkül ugyanis nincs szellem, világnézet sincs. A szellemek, a világnézetek, a világképek egy-egy rendszerben élnek. S e rendszerek összessége az emberi kultúra. Az emberi történelem nagy korszakai egy-egy nagy szellemi rendszerhez köthetők, akárcsak az ezzel párhuzamba állítható művészettörténeti stíluskorszakok. E rendszerek autonóm egészet alkotnak. Közvetlenül nem mennek át egymásba.

Ugyanakkor átvehetnek egymástól építőköveket, kifejezési formákat, tartalmakat. Gondoljunk például a középkori építészet: román-gótikus-reneszánsz stíluskorszakaira.

A festészet történetében e világnézeti-szellemi-rend­szer­jellegű sajátosságok nyomon követhetők a rendszerek három létrétegében: az általánosság, a különösség és az egyediség szintjén.

Középkori példánál maradva: általános szinten a keresztény világkép sajátosságai érvényesülnek. A világnézet mint rendszer szintjén egy-egy földrajzi-területi jellemvonás világnézet mint rendszer fel… Az egyediség szintjén pedig az alkotó mentalitása, egyéni stílusa: neurofiziológiai lenyomata érvényesül.

A tartalom és forma világnézet mint rendszer kapcsolata, illetve a világképekbe épültsége a barlangrajzokon éppen úgy jelen van, mint Picasso festményein. Mégis, hogyan kristályosodnak ki a világnézetek, hogyan válnak zárt szellemi rendszerré, s miképpen jelennek meg a műalkotásokban, illetve miért rejtőzködnek el egy-egy műben?

Művészként emigrálni világnézet - interjú Tombor Zoltánnal - PUNKT

S hogyan tehetők el nem rejtetté? A görög tragédiákban a végzet belenyúl az emberi életbe. E végzetet nem lehet figyelmen kívül hagyni. E végzet világnézeti stabilizáló erővel rendelkezik. Legalább annyira megnyugtató, mint amennyire fájdalmas. A világnézet a kultuszban, a vallásban kristályosodik ki.

Ez egy antropológiai axiómának is felfogható. Az emberi kultúra valamennyi jelensége visszavezethető az ősi világképre, a halottkultuszhoz kapcsolódó rituálékra. Autonómmá válása után is megőrizte a kultusz elemeit.

E megőrzésben a világnézet mint rendszer mint szellemi rendszerbe szervülésnek van meghatározó szerepe. Az elmélyült kompozíciós szerkezetvizsgálatok és összehasonlító világnézet mint rendszer nyomán tárhatók fel az ikonográfiai, közös mozzanatai s a képépítés elemi törvényei. Ezzel kapcsolatos kutatási eredményeimet a közeljövőben publikálom. Az eddigi gondolatsor nyomán úgy tűnhet, hogy a világnézet, mint a szellemi rendszer tartozéka: egyértelmű fölérendeltséget élvez a művészetekben.

A művész, mint alkalmazott, amúgy is a megrendelő utasításait követi. Aki fizet, az pityegtet.

Ez csak a látszat, a felszín. A mélyben egészen más történik. S a mélységek történései világnézet mint rendszer akkor tárulkoznak fel előttünk, ha az alkotófolyamat autonóm szellemi történéseinek nyomába eredünk.

Ungváry Rudolf elemzése a könyvről és a rendszerről. Magyar Bálint az orbáni uralom modelljét döntően annak a viszonynak alapján alkotja meg, ad neki nevet, amely a hatalomra világnézet mint rendszer, majd a hatalom gyakorlóinak vagyongyarapodása között fennáll. Mintegy "fizikai" szinten megmagyarázva a Fidesz párt irányítóinak és tág holdudvarának Magyarországát. Ezt a vagyont a nagyfokú, egy évtized alatt kialakított koncentráció jellemzi.

Az alkotó folyamatban ugyanis reprodukálódik a teremtés folyamata, ily módon az alkotómunka szellemi termékei a világnézetek tartóoszlopai. Hogy erről miért nem tud többet a nagyközönség, ez az ezoterikus homálykeltők ténykedésének köszönhető! Alkotófolyamaton nemcsak festői-szobrászati-építészeti konstruálást értünk, hanem filozófiai gondolkodást, írói és költői munkát, zeneszerzést, természettudományos kutatómunkát is. Világnézet mint rendszer sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnánk.

Ha a világnézet pótlék lesz...

Az ókori görögök világképének, világnézetének formálódásában legalább olyan fontos szerepet töltött be a súlyok játéka, a káoszból a kozmoszba való átmenet, mint az antro­pomorf istenek erkölcsi tartása, a világnézetté vált anyag-forma-tér-szín élmény, a világnézetté vált érzéki élmény.

S érzéki élményből és képzeletből formálódó világnézet. Nem véletlenül jelenik meg ez a kozmikus tartalom a görög építészetben, a szobrászatban, az erkölcsi világképben, az eposzokban, a drámákban. Ily módon érlelődik a nemzeti karakter egyetemes szellemi tartalommá. Szellem, tartalom, világnézet. Nem véletlenül használjuk analogikusan ezeket a fogalmakat.

Minket viszont a tartalom és forma viszonyának problémája érdekel, ami a vertikális műelemzésen keresztül tárható fel. A forma valójában hüvely, gondolatburok. A világnézetből válik a tartalom értelmessé. S itt nem puszta alárendelő viszonyról van szó, hanem ontológiai meghatározottságról. Azaz a műalkotás, mint érzékelt térbeli-időbeli valóság akkor válik létezővé, valódi realitássá, azaz műalkotássá, világnézet mint rendszer a felszín mögött van tartalom, világnézet, világkép.

Navigációs menü

Világnézet mint rendszer nagyon jól hangzik. De ki állapítja meg azt, hogy a látott-tapintott-hallott ingerek, formák mögött van-e tartalom, eszme, világnézet, vagy csak a látszat él, az üres felszín? E kérdés mostanában merül fel, mióta a szépen-szervesen összetartozó dolgok mesterségesen szét lettek szakítva egymástól.

• Megnövekedett szemnyomás szemészeti megjelölése
• Myopia kezelés a hagyományos orvoslás mellett
• Rosemblum szemészeti tankönyv ingyenesen letölthető
• társadalomfejlődés
• Típusú tanácsadás a pszichológus munkája szempontjából
• Kontra György emlékének Ismét megjelent ben Karácsony Sándornaka
• A látás korlátozása a járművezetői engedély megszerzéséhez

Fülep Lajos tanulmányát olvasva, és a sorok közötti gondolatokat is felvetve: a külső héj, a műalkotás formája mögött mindig van valami: ha nem is artikulált tartalom, világnézet, hanem lehet űr is, az előbbiek hiánya, a tartalomra való vágyakozás, vagy dac, szkepszis, azaz mindenféle tartalom tagadása.

A belső káosz-anarchia kivetülése. Ha ez az űr őszinte-nyílt-átélt, akkor figyelemre méltó, egy-egy szellemi rendszer alapját képezheti!

Ha kialakít egy újabb fix pontot! Ha nem mond le minden feltétlenről! Ha nem relativizálja-degradálja, ha nem aljasítja le az elemi emberi értékeket!

Ha rombolás után valamit épít is! A művészet és világnézet viszonyát vizsgálva felmerül a vallás, a hit, az Isten—ember kapcsolatának kérdése. A liberálisok véleménye szerint ez elavult probléma, s a középkor történetéhez kötődik. Ez egyáltalán nem így van.

S ezt a legelvakultabb liberális-relativisták is sejtik. Hiszen a vallás elemi antropológiai problémát érint. Ha az elvakult-aktív relativista 1-re állítottam a látásomat sikerül az Európai Kultúrát leginkább meghatározó műalkotásokat és alkotókat az iskolai tananyagból kiirtaniuk, azaz egyetlen gyerek, ifjú sem lesz, aki Dante művét ismerné, az Isten—ember viszonyának kérdése akkor is felmerül.

Azért, mert amíg ember él a földön, annak előbb-utóbb lesz világnézete is, a médiák napi 24 órás agyelszívó munkájától függetlenül.

A zöldmozgalmak politikai identitása

Világnézet mint rendszer ha lesz világnézete, akkor előbb-utóbb kontaktusba kerül Istennel. Ugyanis az az eszmei-szellemi konstrukció, amit Dan­te költeményén keresztül ismerünk meg, az elemi-kö­zös-ősi élményünk. Mondhatnánk azt is, hogy mindannyian pre­determináltak vagyunk rá születésünktől fogva, illetve fogamzásunk pillanatától kezdve lélek-Isten-menny­or­szág-pokol képzetével születünk!

Az akarat és sors kérdései egészen más szellemi közegben jelentek meg a középkorban és az újkorban, mint az ókori görög kultúrában. Anélkül, hogy a görög kultúra elemei eltűntek volna.

www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Szépen nyomon követhetők a római építészet nyomai a kora keresztény bazilikákon. Ezzel szemben nagymértékű különbségek tárulkoznak fel a gótikus stílusban. Itt már nyoma sincs annak a fajta naturalizmusnak, ami az antik szobrászatban kibontakozott. Mi másról lenne itt szó, mint világnézeti különbözőségről, eltérésről. A gyökerek érintése nélkül.